„A kommunisták olyanok, mint a Terminátor” – mondta állítólag Orbán Kötcsén

És amit létrhoztatok az ország javára az a nagy nihil !

Ez tényleg ekkora barom! Az egy dolog, hogy a komcsi újraéledés egyik bizonyítéka maga a Fidesz, élen vele és a barátaival.
Azonban ezzel a nihilista jelzővel megint okadatolta elképesztő műveletlenségét, tudatlanságát és az önkontroll teljes hiányát: tesenk mondani ki az aki semmibe veszi a normákat, minden szabályt és kötelezettséget ignorálm valamint erkölcsi követelményt és törvényt tagad, legalább is maga számára! =))

Egy vérbeli kommunista KISZ titkár és pártnacsalnyikok sarja aztán tudja!

visszatérek!

a kommunisták olyanok, mint a Terminátor: néhány szétesett törmelékből is képesek újraéledni.
Ez a FIDESZ-re is tökéletesen rá írható, mivel a törvényeket, normákat betartani csak a közre vonatkoztatva értelmezik, magukra értve nem kötelező érvényű. Nehogy már a törvény alkotói a köz része legyen. Azok mindenkor minden írott és íratlan törvény felettiek, és ezt be is bizonyítják a köznek gyakorlatban!

...és előadja ezt ,egy obsitos Társadalmi Kapcsolat,,,,,,,,aki a legjöbb haverjáról ( is ) súgott...???

Magából indul ki a csutfasz, emlékszik még 2002-2010 között milyen volt a nihilben leledzeni, aztán elkezdte őt a semmiből újjáépíteni Finkelstein, a gyűlöletkampány atyja, meg a nemlétező habonyárpi, és mára tökélyre fejlesztették az amúgy is benne levő aljasságot, megalomániát, maffiavezér hajlamot. Szóval tudja miről beszél.

Pontosan definiáltad a nyomorúságos szar életed, mert pénzed ugyan van dögivel, de fosol mindenkitől aki nem az alattvalód, aki a szemedbe meri mondani minden hazugságod, te köpönyegforgató szemétláda!!!
Te vagy ma az ország LEGNAGYOBB KOMMUNISTÁJA!!!

És a nácik milyenek?
És a köpönyegforgató hiénák - ma így, holnap úgy, holnapután amúgy - milyenek?
A pénz- és/vagy hataloméhes mindenre képes nyomorultak milyenek?

Leromboltok mindent, minden emberi értéket, és magát a Földet is - TI EGYÜTT ILYENEK-OLYANOK VAGYTOK A TERMINÁTOROK!
Nem csak ó, meg az, meg amaz, hanem te is velük együtt, orbán!

Nincs annyi szelektíven gyűjtött műanyagpalack a világon, amivel kompenzálni lehetne azt a rombolást, amit véghezviszel a világban.

oirbán, te egy megátalkodott nagyon rossz ember vagy.
Ennyi.

Most ezzel vérig sértette Andy-t, olyan, mint a termintátor.. Te simán gyógyszerfüggő szociopata vagy

Bokros Lajos egyszer ki egyszer be az MSZP-be Pénzügyminiszterként be, megválasztása után ki. A Bokros-csomagot a politikai baloldalról és jobboldalról és közgazdász szakmai körökből egyaránt súlyos kritikák érték. Ezek általában nem a forint-leértékelést vagy a vámpótlék bevezetését, mint stabilizációs eszközöket, hanem a szociális kiadásokat érintő lefaragásokat bírálták (mint a tandíj, az egészségügyi szolgáltatások területén bevezetett díjak, a családi támogatások szűkítése stb.). A kritikák java szerint ezek a lépések előkészítetlenek voltak, viszonylag kis költségmegtakarítással jártak és ehhez képest nagy társadalmi károkat okoztak. Egyesek, mint Gazdag László közgazdász szerint a Bokros-csomag csak ártott a rendszerváltás megrázkódtatásaiból kilábalóban lévő gazdaságnak, például a felszökő infláció miatt megemelt jegybanki kamatok jelentősen rontották az államháztartás egyenlegét.[9] Járai Zsigmond későbbi pénzügyminiszter és jegybankelnök így írt a csomagról: „Először is el kellett volna kerülni, hogy szükség legyen rá; másodszor, ha már nem kerülték el, okosabban kellett volna csinálni.”[10] „Ezzel ugyan sok rövid távú problémát megoldottak, ám hosszabb távon helyrehozhatatlan károkat okoztak a gazdaságnak és társadalomnak.”[11]

Más vélemények szerint ezek voltak az igazi reformlépések, illetve hogy Bokros eredeti, a csomag bejelentését megelőző 25 pontos programjában (amelynek egy példányára Horn Gyula azt írta rá: „Egyetértek”) ezeken volt a fő hangsúly.[1@ziziplanet:

8%-os vámpótlék bevezetése az energiahordozókon kívül minden árura (március 20-tól).
A forint 9%-os egyszeri leértékelése, illetve a forint csúszó leértékelésének bevezetése (kezdetben havi 1,9%-os mértékben). Főképp a leértékelés és a vámpótlék bevezetése következtében felpörgött az infláció, jelentősen csökkentve a bérek reálértékét.
A nominálbérek emelkedésének korlátozása az állami szférában (ami a magánszféra béreire is hatott).
A felsőoktatás, a fogászati ellátás ingyenességének megszüntetése. A felsőoktatásban munkaerő-leépítési normákat határoztak meg. A gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra, gyermeknevelési támogatásra jogosultak körének szűkítése. Csökkentették a gyógyszerek állami támogatását, felemelték a nyugdíjkorhatárt.

Nem tartozott a Bokros Lajos által márciusban bejelentett intézkedések közé, de tágabb értelemben a kiigazítás részét képezte a privatizáció felgyorsítása (mivel a külső egyensúly helyreállításához ez is hozzájárult).
Megsemmisített elemei
A Bokros-csomag egyes elemeit az Alkotmánybíróság részben vagy egészben megsemmisítette. Az anyasági- és gyermektámogatási juttatások megkurtítását a testület csak az újonnan született gyermekekkel kapcsolatban tartotta alkotmányosnak. A családi pótlék és a táppénz szűkítését és a honoráriumokra kivetett 44%-os társadalombiztosítási járulékot megsemmisítette. Törvényellenesnek mondta ki a felsőoktatási létszámleépítések elrendelését is (ezt azonban az egyetemek a forráselvonások miatt végrehajtották, csaknem kilencezer embert elbocsátva).[3] „Az Alkotmánybíróság döntései 40 milliárd Ft-ot vittek el a 170 milliárd Ft-os csomagból, körülbelül annyit, mint amennyit háromnegyed évvel korábban maga a kormány faragott le Békesi László pótköltségvetéséből. Az AB határozatai a lakáskamatok, a baleseti járulék, betegszabadság, a rászorultság elvű családi pótlék, a tb-fizetési kötelezettség kiterjesztése mellett olyan kérdésekre is kiterjedtek, mint a személyi szám használata (több...

Magyarországnak nem sikerült megállapodást elérnie a nehézségekkel küszködő országokat kisegítő Nemzetközi Valutaalappal.[5] Az ország iránti bizalmatlanságot növelte, hogy a HungarHotels privatizációjának visszavonását a külföld úgy értékelte: a hatalomba visszatért volt állampárt leállította a privatizációt. Az előző évben kirobbant mexikói adósságválság teremtette légkörben a nemzetközi sajtóban megjelentek olyan vélemények, hogy Magyarország is Mexikó sorsára juthat.[3]
Ebben a helyzetben ráadásul az országnak hónapokig nem volt sem jegybankelnöke (az előző kormány idején kinevezett Bod Péter Ákost 1994 őszén lemondásra kényszerítették), sem pénzügyminisztere (Békesi László 1995. január 29-én lemondott, miután a miniszterelnök csökkenteni akarta hatáskörét[6]).
Bokros Lajost 1995. március 1-jén nevezték ki pénzügyminiszternek. Ugyanekkor lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke Surányi György, akinek ugyancsak kulcsszerepe volt a kiigazítás megvalósításában.