A pénteki ülésen nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő kedden folytatják az egyeztetést – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően.
A kormány ajánlata változatlan, 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánl 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést – ismertette a miniszter. Hozzátette, úgy vélik, jelentős támogatás lehet a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentése, mivel ezzel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette a munkáltatói oldal javaslatát, amely szerint a társasági nyereségadó-csökkentést járulékcsökkentésre konvertálnák át. A munkaadók 6 százalékos járulékcsökkentést javasolnak 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés elfogadása fejében. A társasági adócsökkentési javaslat – elismerve, hogy jó gesztus, üzenet a külföldi befektetők számára – de mindössze 1000-1100 vállalkozást érintene a Magyarországon működő mintegy félmillió vállalakozásból – mondta.
A VOSZ és a Munkáltatók és Gyáriparosok Országok Szövetsége (MGyOSz) által képviselt vállalkozások döntő többsége számára a társasági adó tervezett 10 százalékról 9 százalékra csökkentése "nem igazán ajándék" – mondta Dávid Ferenc.
Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta, a munkaadói oldal javaslata kisebb mértékben tudja csak garantálni, hogy a béremelkedés és a versenyképesség-javítás a következő években ne okozzon egyensúlytalanságot a társadalombiztosítási kasszákban.
Ezért túlzónak tartja ezt a javaslatot – tette hozzá. Egy százalékpont járulékcsökkentés nettó 90 milliárd forint kiesést jelent, a munkáltatói javaslat durván 180 milliárd forint kiesést jelentene a társadalombiztosítás kasszájából, erre a kormány nem lát most lehetőséget – mondta a miniszter.
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
www.youtube.com/watch?v=Ji39JjWtuu8
Így könnyű faszagyereknek lenni.
A munkáltatók meg izzadják ki az ezzel járó extra költségeket.
Amúgy ügyes cseleitek vannak.
Itt emeltek, emeltettek,mindegy hogy ettől sok cég sérvet kap, de már előtte emeltétek az üzemanyag jövedéki adóját, ...
Most emelkedni fog a kenyér, a...minden ára, mivel béremelés, béremelés, béremelés(Viktor magyar hangja), ezáltal viszont megint a melós szív, mert bár nektek jóval több fog befolyni az államkasszába(ÁFA, ilyen-olyan adók), a melós lópéniszt nem fog érni vele.
Sőt!
Fogadjunk, hogy a reálbérek még csökkenni is fognak!!!
Miután kiderül számukra, hogy havonta kapunk ennyit: elszörnyednek.
De aggodalomra semmi ok, mert ezzel a felszabaduló munkaerő átmehet a nagyobb cégekhez, amelyek kitudják termelni az emeléshez szükséges forrást.
De kérdem én barom.
Vagy ti vagytok barmok?
Mi van, ha egy eldugott faluban csak az a munkahely tudott megélhetést biztosítani az embereknek és a következő általatok nagyra tartott "nagy" cég 20-30-50 kilométerre van a falutól és nem is az a profilja?!?!?!
És mi van, ha ebben a sugárban egyszerre több cég csődöl?
A nagyobb cég nem fogja az összes felszabaduló, alias megszopatott, kirúgott embert felszipkázni.
Ők hová mennek majd?
47 ezerért vizet gereblyézni?
Vagy ők is lelépnek nyugatra?
A nagyok meg ilyen-olyan költségelszámolásokkal (még a gatyáját is cég pénzre veszi) elköltségelnek, vagy kiviszik külföldre.
Nem véletlen a létrehozott szalagmunkás társadalom.
Új hozzászólás