A Jobbik 2010 óta visszatérő javaslatához hasonlóan bentlakásos iskolákba terelné a hátrányos családi hátterű gyerekeket az oktatási államtitkárság nemrég elkészült jelentése a PISA-felmérés kudarcairól – írja a hvg.hu.
A jelentést, amit hamarosan a kormány elé kerül, még decemberben, a 2015-ös PISA-felmérés lesújtó eredményeinek nyilvánosságra kerülése után rendelte meg a miniszterelnök Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztertől.
A jelentés egyebek mellett az integrált oktatást hibáztatja:
„Néhány térségben az integrációs képzési modell az eredeti elvárásokhoz képest teljesen ellentétes eredményre vezetett: az osztályközösségekben sokkal erőteljesebben érvényesülnek, sőt uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott, negatív viselkedési és életvezetési minták.”
Emiatt pedig „a felelősen gondolkodó szülők a gyermeküket számos esetben inkább más település oktatási intézményébe kénytelenek átvinni”, vagyis az integrációs törekvések épp az ellenkezőjére fordultak, szegregációs eredménnyel jártak.
Megoldásként az anyag azzal az – eredendően állítólag a szülőktől származó javaslattal áll elő –, hogy „a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén”
erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát.
Ez nem más, mint a Jobbik 2010 óta visszatérő javaslata a kezelhetetlenként leírt (valójában a cigány) tanulók bentlakásos iskolákba tereléséről. Hasonló ötlete volt 2005-ben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek is, amit a Fidesz akkor a roma családokat súlyosan sértőnek nevezett.
Ezen kívül a jelentés négy területre vezeti vissza a közoktatás gondjait, amelyek szerepet játszhattak a kompetenciamérés kudarcában. Felveti például a média felelősségét, mert abban „a fogyasztás kizárólagos értékmérőként” jelenik meg, így torzulást eredményezett a fiatalok jövőképében.
A tartalmi problémák közt előkelő helyen említi az anyag a magyar közoktatásról évek óta hangoztatott kritikát is, hogy a központi és helyi tantervek túl vannak terhelve lexikális tartalmakkal, és az iskolai tantervek is túlságosan ismeretközpontúak. Ezért a tartalmi elemek csökkentését és az alkalmazási készségek erősítését ajánlja a dokumentum.
Az egész iskolarendszerre kiható következménye lehet a jelentés azon megállapításának, amely a méltányosság és társadalmi felzárkózás kérdéseire is ható, korai szelekciós pontnak nevezi a 6 és 8 osztályos gimnáziumokat. Az új Nemzeti alaptanterv most készülő koncepciójában ezért
az anyag szerint érdemes felülvizsgálni a jelenlegi iskolaszerkezetet.
"A tartalmi problémák közt előkelő helyen említi az anyag a magyar közoktatásról évek óta hangoztatott kritikát is, hogy a központi és helyi tantervek túl vannak terhelve lexikális tartalmakkal, és az iskolai tantervek is túlságosan ismeretközpontúak. Ezért a tartalmi elemek csökkentését és az alkalmazási készségek erősítését ajánlja a dokumentum."
"az anyag szerint érdemes felülvizsgálni a jelenlegi iskolaszerkezetet. "
Hát éppen ideje volna, hogy ne csak vizsgálgassák, hanem változtassák meg a tanárok javaslatai alapján. Újabb fércművet nem kérünk!