A kultúráért felelős államtitkár szerint Közép-Európa hatalmas farsangi fesztiválja a busójárás.
A busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja", amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, az a hungarikumok sorában is helyt kapott – mondta a Duna-parti városban rendezett hatnapos népszokás vasárnapi fő programján a kultúráért felelős államtitkár.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Hoppál Péter köszöntőjében felidézte, hogy a Mohácson élő nemzetiségek békés egymás mellett éléséből született gazdag, színes kulturális hagyatékot az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének részévé választotta. A világ télűző hagyományait – köztük a velencei és a Rio de Janeiró-i karnevált – példaként említve kijelentette: a busójárás Közép-Európa "hatalmas farsangi fesztiválja", amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, hiszen az a hungarikumok sorában is helyt kapott. Az esemény szervezőinek elmúlt tíz-tizenöt évben végzett munkáját méltatva azt mondta, a busójárás méltán vált nagy nemzetközi eseménnyé.
Szekó József (Fidesz-KDNP) polgármester a mohácsiak több mint 250 éves hagyományáról szólva felelevenítette: a busójárás egy télűző, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló farsangolás. A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén minden eddiginél több, mintegy 1300 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt harmincnál is több helyszínen mintegy nyolcvan programra várják az érdeklődőket.
A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót. Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
(MTI)
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A végeredményt tekintve mindegy, de engem tényleg érdekelnének a részletek.
De csak azért, mert tudom, hogy ebben a történetben nincs túl sok rész(let).
A hoppál élettörténetéről Brazíliában, kínai rendezővel, orosz pénzből, és az azeri baltás gyilkos tanácsadása mellett készült sorozat 4, azaz négy részből áll:
1. hoppál megszületett (Hoppá!)
2. hoppálból lehetett volna valaki (nincs "Hoppá!" - ez már csak természetes... vagy legalábbis természetesnek kellett volna lennie)
3. hoppálból tényleg lett valaki, de nem úgy... Sőt, nagggyon nem úgy! ("Hoppá!")
4. hoppál meghalt (nincs "Hoppá!" - ez már csak természetes, mivel mindenki meghal)
Hoppál Péter semmit nem tud az élet értelméről, és a halál értelméről sem... (ugye, hogy milyen furcsán hangzik ez?)
Pedig Hoppál Péternek magas a homloka, ami arra engedne következtetni, hogy Hoppál Péter okos, hogy Hoppál Péter mindent tud, még azt is, amit nem.
De ez nem így van.
Ez csak a látszat.
A látszat nem mindig csal, de néha többször, mint látszólag látszik.
A horvátoknak is van hasonló népi hagyományuk, az legalább akkora látogatottsággal bír, mint a busójárás!
Az arcokat elnézve, ez mindennapos a magyar parlament épületében.
Új hozzászólás