Ismét Áder János a köztársasági elnök

Titkos szavazással választott hétfőn új köztársasági elnököt a magyar Országgyűlés. Áder János 2022-ig maradhat a Sándor-palotában.

A hétfői szavazás első körben 175 képviselő szavazott (a Jobbik már korábban jelezte, hogy nem vesz részt a szavazásban), ebből Áder Jánosra 131-en, Majtényi Lászlóra pedig 44-en szavaztak. Bár eredményes volt a szavazás, de nem volt meg az összes képviselő kétharmada, ehhez 133 voks kellett volna.

A második körben elég volt az egyszerű többség. Ekkor:

170 képviselő szavazott, Áder Jánosra 131-en szavaztak, Majtényi Lászlóra pedig 39-en.

Áder második köztársasági elnökségéig vezető útját boncolgató cikkében, az Index  2003-ig nyúl vissza, amikor egy jobboldali plebejus gyűjtőpárt-szövetséggé alakította át Orbán a Fideszt, amelyben a pártelnök mondja ki szinte minden szervezeti kérdésben a szót. Ekkor ejtették a polgári Orbán imidzsét és plebejus-Orbánt csináltak belőle. Áder nem repesett az átalakításért, meg is romlott a viszonyuk Orbánnal.

Áder ezután úgy döntött, hogy Brüsszelbe vonul. 2007 júniusában bejelentette, hogy az EP-választásokon indul. Arra a kérdésre, hogy a volt-e szerepe döntésében a személyi konfliktusoknak, azt mondta:

az lenne a meglepő, ha az elmúlt 17 évben nem lettek volna viták vagy veszekedések a párt vezetői között,

tudósított a bejelentésről az MTI.

A Népszabadságban megjelent interjújában arról beszélt, hogy hiányolja a korábbi, középszintű, megyei pártirányítási struktúrát. A választókerületi elnöki rendszert viszont teljes mértékben támogatja – tette hozzá.

Áder 2009-ben kiköltözött Brüsszelbe, bejelentette, hogy környezetvédelemmel foglakozik majd, és nem tervezi, hogy az öt évig tartó ciklusa közben visszatérne és részt vállalna a belpolitikában. Brüsszelben tette a dolgát, például sürgette a cianidos bányászat uniós betiltását, a klímavédelmet, védte a magyar mézet, de azért a 2010-es kampányba ő is beszállt egy kis lakossági választási fórumozással.

2010 nyarán minden újság biztosra vette, hogy Schmitt Pál lesz a befutó az államfőjelölésnél, viszont a Magyar Nemzet név nélküli fideszes politikusokat idézett, akik szerint Áder János neve is felmerült köztársaságielnök-jelöltként.

A Schmitt Pál lemondása utáni napokban, 2012 áprilisában előbb Kövér László jött szóba, majd miután ő állítólag nem vállalta a posztot és Ádert javasolta, a Fidesz elnöksége egyöntetűen Áder mellett foglalt állást. Ő később erről azt nyilatkozta,

azt hiszem, kevés embert érhetett váratlanabbul, mint engem.

Áder a jelölés elfogadásakor mondott ünnepélyes beszédében rögtön világossá tette, hogy nem a fideszes megosztásban-keménykedésben gondolkodik: a nemzet egységéről beszélt, példaképének az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés egyik főszereplőjét, Deák Ferencet nevezte.

Május 2-án választották meg. Esküje után adott interjúban azt mondta, kizárólag az alaptörvény szerint fog eljárni.

„Ez azt jelenti, hogy ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.”

 Áder az EP-ben vitt témáját, a környezetvédelmet tűzte zászlajára államfőként is, sokszor beszélt klímavédelemről, a Föld vízhelyzetéről. Emiatt még az is felröppent egy időben, hogy ENSZ-főtitkári vagy -főtitkárhelyettesi posztra pályázik, de aztán ennek semmi nyoma nem lett.

Távol maradt vagy kiegyensúlyozottságra törekedett a megosztó, vagy a Fidesznek kommunikációs szempontból fontos ügyektől, ügyekben. A menekültválságban például egy lengyel találkozó után azt mondta, humanitárius, bűnügyi és nemzetbiztonsági probléma is, aminek megoldásához egységes EU-s fellépés kell, és

„megeshet, hogy akár még évekig kell embereknek menekülttáborokban lakniuk, mert nem térhetnek vissza a szülőföldjükre, ezért elfogadhatatlan, hogy a menekültügyi ellátás költségei csökkenjenek".

Később azt is mondta, hogy

egy részük valóban háború elől menekül, és az EU-nak kötelessége gondoskodni róluk.

Az aláírandó törvényeket illetően – Schmitt Pállal ellentétben – néha kifejezetten borsot tört a Fidesz orra alá. Visszaküldte megfontolásra például az Erzsébet tér államosítását, a szélerőművek szigorítását, a kárpótlási törvényt.

Ennél is fontosabb, hogy előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra küldte a földtörvényt és a választási eljárási törvényt is, utóbbinál egyebek mellett a választási regisztrációt kifogásolta. Szinte mindenben igazat adott neki az AB.

De a legnagyobb horderejű döntése az MNB- és postapénzek titkosításáról szóló törvény Alkotmánybíróságra küldése volt 2016 márciusában, a Fidesznek is váratlanul. Ez ugyanis aztán az AB döntése után elindította az MNB-botrányt, a 250 milliárd közpénzt kezelő MNB-alapítványok, vagyis lényegében Matolcsy György vesszőfutását.

Orbán ezért a kiszivárgott hírek szerint meg is haragudott Áderre, a lojalitás hiányaként értékelte a lépést. A HírTV kamerája felvette, hogy a KDNP-s Rubovszky György arról beszél,

"Viktor nem engedi", hogy Ádert újraválasszák.

A másik oldalon viszont nem szólt bele például olyan megosztó ügyekbe, mint

a sokat vitatott negyedik alaptörvénymódosítás (erről azt mondta, hogy jogilag nem tehette)

a paksi titkosítás és az atomtörvény

a közérdekű adatok elérhetőségének megnehezítése

a Bayer-féle lovagkereszt-ügy

a civilzaklatás.

Tavaly év végén egyre több hír szólt arról, hogy miután Kövér ismét nem akarta elvállalni a posztot, úgy tűnt, Balog Zoltán, az EMMI minisztere lehet Áder utódja. Főleg, hogy állítólag Áder még az első ciklusa előtt jelezte, hogy nem vállal majd másikat. Aztán Kövér László és Áder hosszan elbeszélgettek, majd az államfő felhívta Orbán Viktort, hogy mégis vállalna még öt évet, ha úgy alakul. Orbán pedig mellette döntött, a korábbi MNB-s történet, és az addig felmerült nevek ellenére is.

Fideszes források azt állították, azért, mert egész egyszerűen Balog elmozdítása a kormányból olyan bonyolult probléma elé állította volna a kormányfőt, hogy inkább azt mondta, duplázzon Áder János. De állítólag szóba került az is Balog ellenében, hogy jó-e, ha mindhárom közjogi méltóság református.

A Fidesz nagy veteránját, akinek ezek szerint Orbán Viktor – csakúgy, mint Kövérnek – hajlandó elnézni a mérsékelt lázadozását, egyhangúlag támogatta a párt elnöksége. A három fontos közjogi méltóság pedig így továbbra is a nagy trió, az Orbán-Kövér-Áder hármas lehet.