A magyarok és a demokrácia

autózás közben inkább figyeljen a vezetésre és az útra...az ilyenekért van annyi baleset.

A takarás alatt haldoklunk, rothadunk és pusztulunk, mert meg sem tanulhattuk, hogy milyen a demokrácia. Létezik egy technika, amivel el lehet pusztítani a gyomot és minden mást. Egy kartonpapírt leterítesz a földre és ott hagyod néhány hétig. Így nem jut fényhez az alatta lévő növényzet. Nem pusztul el, csak vegetál és vár. Aztán leveszed a papírt és engeded, hogy növekedésnek induljanak a haldokló növények. Először a gyökérzetben lévő tápanyagot használják majd fel, hogy megerősödjenek a levelek, hajtások. Kivársz, majd amikor felhasználta a növény a tartalékait és elkezdené felvenni a talajból a táplálékot, ismét letakarod. Napfény nélkül nincs tápanyagfelvétel, nincs semmi. Ismét haldoklás következik, a levelek, hajtások elpusztulnak. Ezt megcsinálod még kétszer, háromszor és többé nem képes a gyökérzet életben tartani a növényt. Elpusztul végleg. Ez történik Magyarországon évek, de inkább évtizedek óta. Nem képes kifejlődni sem valódi jobboldali, sem valódi baloldali párt, mert a meglévők lefedik a talajt, elveszik a napfényt, nem engedik növekedésnek indulni a valódi életet. Egymást váltva, látszólag egymással harcolva, de valójában összekapaszkodva, egymást támogatva és kiegészítve fedik le az országot. A biztos megélhetésért, a mentelmi jogért, az egzisztenciális biztonságért ellenzékben, a harácsolható vagyonért, a számonkérhetetlenségért, a hatalomért kormányon. Mi pedig a takarás alatt haldoklunk, rothadunk és pusztulunk, mert meg sem tanulhattuk, hogy milyen a demokrácia, mert esélyt sem kaptunk a normális életre, mert aki tudta, lassan az is elfelejti, mit jelent nyugodtan élni. Diktatúrából diktatúrába tántorgunk és lehetőségünk sem volt megállni, pihenni. Egy percig sem jutottunk fényhez, nem tudtunk megerősödni, új hajtásokat nevelni. Lassan feléljük a tartalékainkat és már nem lesz erőnk feltölteni a készleteinket.

Itt nincs jobboldali párt, nincs baloldali párt, csak összefonódott, évtizedek óta a társadalom életerejét elszívó megélhetésiek vannak, semmi más. És a kurvanagy árnyékuk van, ami nem engedi kifejlődni a valódi, elkötelezett, nem a saját, hanem az ország érdekében tenni akaró pártokat. Egyik oldalon sem. Ha buknak, együtt kell bukniuk. Ha buknak, az csak azért lehet, mert a fiatalokban van még annyi erő és élniakarás, hogy képes átszakítani a kartonpapírt, hogy bejusson a fény és képes elmondani nekünk, haldoklóknak, hogy nem, ez nem normális. Az a normális, ha télen fűteni tudunk, ha meg tudjuk venni a gyerekünknek az epret akár decemberben is, ha el tudunk menni kirándulni, nyaralni és nem csúszunk a számlákkal. Az a normális, ha nem jelent tragédiát egy tönkrement mosógép és rohadtul nem luxus egy családnak az autó és a különszoba a gyereknek, a strand nyáron, a korizás télen. Mert az élet ez, nem pedig az, amit le akarnak nyomni a torkunkon.