Több mint százhúszmillió forintot fizetett ki a magyar állam olyan fogvatartottaknak, akik elhelyezési körülményeik miatt nyújtottak be panaszt és folyamodtak kártalanításért.

A Magyar Hírlap cikke szerint sok fogvatartott él azzal az idéntől hatályos lehetőséggel, amely alapján az alapvető jogait sértő elhelyezési körülményeire hivatkozva panaszt nyújthat be és kártalanításért folyamodhat. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a lapot arról tájékoztatta, hogy az eddig eltelt időben a fogvatartottak 1964 esetben tettek panaszt az elhelyezéssel kapcsolatban, míg kártalanítási igényről beadványt 5006 esetben terjesztettek elő.

BVOP-információk szerint a büntetés-végrehajtási bírók eddig 212 esetben,

összesen 120 371 950 forint kártérítést ítéltek meg a panaszosoknak, amely alapján átlagosan a kártalanítás napi összege 1437 forint.

A törvény szerint kártalanítás jár a "fogva tartás során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény által előidézett sérelem miatt".

Ilyen például az illemhely elkülönítésének hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve "a rovarok által előidézett sérelem" – írta a lap.

(A címoldali illusztráció forrása: Pixabay License/ErikaWittlieb)

27 hozzászólásarrow_drop_down_circle

peterkelemen
Orbánék mindenkit kegyetlen körülmények között tartanak nem csak az elítélteket. Lásd migránsok a déli határon és lásd a sok millió magyar embert főleg vidéken, akik nyomor szinteken élnek. Ez Orbánék erős és büszke állama, ahol nyomor van a köbön.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
lusta
@kokopelli: Egy kis emlékeztető úgy általában hogyan és milyen irányban változott a büntetésvégrehajtás. Alapeset változott meg. Az elitélt nem tárgya a börtönöknek, hanem alanya. Az elitéltek sok mindenre számíthatnak.
- a szabadságvesztés-büntetésnek a szabadságtól való megfosztásból kell állnia, a büntetéshez többletként hozzáfűzött kényszer vagy szenvedés nélkül;
- a büntetés végrehajtásának elvileg a bűnelkövető újbóli beilleszkedését kell céloznia;
- a büntetés-végrehajtási rendszernek és tevékenységnek biztosítania kell az ember alapvető jogainak betartását.
Lényegében az európai börtönszabályokról szóló R(87) 3. számú ajánlás is a minimális szabályzaton alapult. A Rec(2006) 2. ajánlása a Miniszteri Bizottságok a tagállamok számára az európai büntetés-végrehajtási szabályokról az 1987. évi ajánlás helyébe lépett. A felülvizsgálat azért történt, mert 1987 óta a büntetés-végrehajtási jogszabályok és gyakorlatok igen jelentős változáson mentek keresztül Európában. A társadalom, a kutatások fejlődése, valamint az Európa Tanács új tagállamokkal bővülése jelentősen megváltoztatták a bv. intézet működtetésének és a fogvatartottak kezelésének kontextusát. Az Európai Emberi Jogi Bíróság fogvatartottak alapjogainak védelméről meghozott ítéleteinek növekvő tömege, valamint a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok megakadályozására létrehozott Európai Bizottság (CPT) által a fogvatartottakkal való bánásmódról kiadott normák meghatározó szerepet játszottak ebben a fejlődésben.
A Rec(2006) 2. számú ajánlás meghatározza az alapelveket, a fogvatartási feltételeket, az egészségügyi ellátást, a helyes rendet, a vezetéssel és a személyi állománnyal szembeni követelményeket, külön rész tartalmaz szabályokat az előzetes letartóztatásban lévőkre, az elítélt fogvatartottak rezsimjére, valamint a felügyeletre vonatkozóan. Újszerű a 108. Szabály, amely szerint „az európai büntetés-végrehajtási szabályokat rendszeresen aktualizálni kell”. Ezeknek az...
lusta
˝A magyar börtönökben az egy főre jutó, minimális mozgásteret egy 1996-os miniszteri rendelet szabályozza. E szerint a férfiaknak három, a fiatalkorúaknak és a nőknek három és fél négyzetméter kell, hogy jusson a cellában, leszámítva persze a berendezési tárgyak által elfoglalt területet. Ez kevesebb ugyan, mint az európai ajánlás, amely négy négyzetmétert határoz meg, de legalább volt egy mérce.
2010 őszén viszont Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter (jelenleg EU-s biztosjelölt) módosította a rendeletet, és beiktatta a „lehetőleg” és „lehetőség szerint” szavakat. „A módosítás alkotmányos oka a jogszabályból nem állapítható meg” – jegyzi meg a Fővárosi Törvényszék beadványa. Valószínű azonban, hogy a kormány tartott attól, hogy a fogvatartottak peres úton kérik számon a be nem tartható szabályozást.
2015. január 1-jén hatályba lépő büntetés-végrehajtási törvényből a kihagyták a minimális alapterület meghatározását. A jogalkotó talán úgy gondolta, ha nincs konkrét előírás a cellák méretére, akkor nehezebb bebizonyítani, hogy jogsértő lenne a rabok összezsúfolása.˝
Nézzük meg, hogy is van mindez máshol.
• Ausztria - 6m2,
• Belgium - 9m2,
• Bosznia- Hercegovina - 4m2,
• Ciprus - 9,5m2,
• Csehország - 3,5m2,
• Dánia - 6-7m2,
• Finnország - 7m²,
• Görögorzág - 10m2,
• Spanyolország - 10m2,
• Hollandia - 10m2,
• Írország - 6-10m2,
• Izland - 6-10m2,
• Németország - 7m2,
• Norvégia – 6-10m²,
• Portugália - 7m2,
• Törökország - 8-9m2,
• Szkócia - 6-8m2
1magyar
Amikor egy tamponlopásért lecsuknak valakit Kméten, az nonszensz.
Mézike
@kokopelli: na igen az az " átkosban" volt. Akkor nekünk cserép kályha volt a teremben. De most? Hol rakjon tüzet az ember lánya a gyerekének? A terem közepén?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.