Szijjártó: képmutató az EU Kína-politikája, az együttműködés összeurópai érdek

Képmutató az Európai Unió viszonyulása Kínához, hiszen az együttműködés összeurópai érdek, mint ahogy az is, hogy Közép-Európa kínai forrásokat is felhasználva fejlessze infrastruktúráját – mondta a magyar közmédiának nyilatkozva Szijjártó Péter pénteken Bukarestben, ahol az európai uniós tagországok külügyminisztereinek kétnapos informális találkozóján vett részt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jeremy Hunt brit külügyminiszter az EU informális külügyminiszteri találkozóján Bukarestben 2019. január 31-én. Balra Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter. Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

Az unió soros elnökségét ellátó Románia pénteken az EU és Kína kapcsolatát tűzte napirendre, a megbeszélés második részére pedig meghívták az uniós tagjelölt országokat is.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint világos, hogy hamarosan Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, ezért a Kínával folytatott európai együttműködés eredményessége meghatározó fontosságú az EU jövőbeni versenyképessége szempontjából.

Kifejtette: megdőlt az a régi dogma, amely szerint a tőke csak nyugatról keletre áramolhat, hogy olcsó munkaerőt keressen. Ma már a keleti vállalatok legalább olyan mértékben diktálják a világgazdaság átalakulási tempóját, mint a nyugatiak, sőt számos iparágban a jövőbeni versenyképességhez szükséges technológiákat Keleten fejlesztik ki, és ott kezdik először alkalmazni.

Ezért kiemelt jelentőségű a kínaiakkal való együttműködés, mert ha nem tud együttműködni az EU Kínával, akkor számos iparágban a legújabb technológiai megoldások válnak elérhetetlenné számunkra, ez pedig az európai versenyképesség visszaesését jelentené

- magyarázta Szijjártó Péter.

Szerinte képmutató az EU Kína-politikája olyan körülmények között, amikor a forgalom egy év alatt több mint 30 százalékkal bővült, a tavalyi esztendőben már megközelítette a 600 milliárd eurót, és a legnagyobb kereskedelmet azok a tagországok bonyolították le – Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy Britannia és Hollandia –, amelyek a leghangosabban szoktak bírálatokat megfogalmazni Kínával szemben. Közép-Európa is ki akarja venni a részét az együttműködés előnyeiből, és ez nemcsak regionális, hanem összeurópai érdekeket is szolgál.

"Kína és Közép-Európa együttműködése alapvetően olyan infrastruktúra-fejlesztésről szól, amelyre az európai források nem nyitottak. Így az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekhez adott kínai támogatás felhasználása egész Európa érdeke, ráadásul ez az együttműködés fejlesztéseket jelent a nyugat-balkáni térség számára is, amely így még inkább és minél előbb felkészültté válhat az EU-s csatlakozásra" – mondta Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter a Nyugat-Balkán európai integrációjának hátráltatása miatt is bírálta Brüsszelt, elfogadhatatlannak nevezve, hogy az Európai Bizottság 2025-ig nem akar nyugat-balkáni bővítést, holott ez Európa gazdasági és biztonsági érdeke is.

"Semmi szükség nincs további hat évre. Mi azt gondoljuk, hogy mind Szerbia, mind Montenegró vonatkozásában sokkal gyorsabban sort lehetne keríteni a csatlakozásra. Ez volna az egész Európai Unió, így benne Magyarországnak is a gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke. Nagyon komoly feszültségek vannak a Nyugat-Balkánon, amelyeken úgy sokkal könnyebb lenne úrrá lenni, ha az európai integrációt felgyorsítanánk" – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter.

Forrás: MTI