Az Országgyűlés elfogadta a tegnapi éjszakába nyúló vita után a kulturális törvénycsomagot.
Ma ülésezik utoljára a parlament 2019-ben, a képviselők ma döntöttek a kormány kulturális törvénymódosító csomagjáról is – írja a 24.hu. A hivatalos verzió szerint a képviselők a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szavaztak.
A képviselők 115 igen, 53 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett
megszavazták a kulturális törvény módosítását.
Korábban komoly felháborodást okozott a kormány törvényjavaslata, melynek első változata megszüntette volna a Nemzeti Kulturális Alapot, az önkormányzati fenntartású színházak igazgatóinak kinevezését miniszteri egyetértéshez kötötte volna, és megszüntette volna a független színházak működési támogatását.
A kormány végül finomította a törvényjavaslatot, melyből kikerült a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása, az emberi erőforrás miniszter egyetértési joga a színházigazgatók kinevezéséhez, és a független színházak támogatásának tilalma is.
Miről szól a törvény?
- Mostantól lesznek közös működtetésű színházak, eddig csak állami és önkormányzati fenntartású színházak voltak. Ezek megmaradnak, de ha egy színház működtetéséhez állami támogatást fogad el, akkor közös működtetésűnek minősül. (A nagy budapesti kőszínházak mind több százmilliós állami támogatást kapnak – enélkül nem tudnának a jelenlegi színvonalon működni. A Katona például 384 milliót, a Vígszínház 556 milliót, a Radnóti 235 milliót kapott az államtól, vidéken szintén nem ritkák a félmilliárdos állami összegek.)
- A közös működtetés az önkormányzat kérvényezi, és kormányhatározatban döntenek róla. Ez tehát nem kötelező, hanem egy lehetőség.
- A közös működtetésről egyedi megállapodást köt az önkormányzat és a kormány, ez garantálja a színház művészi szabadságát, ám részletes szabályokat határoz meg, ideértve a "vezetői kinevezés módját is" – írja az Index.
- A törvény emellett felállít egy Nemzeti Kulturális Tanács nevű stratégiai tervező testületet. Ennek az elnökét a kormány nevezi ki, tagjai még a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és a kultúrstratégiai intézmények vezetői.
- Meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, amiknek öt évre biztosítja a pénzügyi hátterét hosszú távú finanszírozási megállapodással.
Címlapkép: MTI/Illyés Tibor
36 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Arról viszont nem a művészet tehet, hogy még a klasszikusok is akik ( pl. Moliere) a maguk idejében görbe tükröt tartottak az akkori kor emberei elé, elég gyakran ma is időszerűek! De már nem is görbe tükör, hanem a mai valóság.
Egyébként a liberális látásmódot elfogadom, fasiszta meg koromnál fogva sem voltam! Mint ahogy nem vagyok liberálfasiszta, úgy szűzqrva sem, mert kb. olyan egymást kizáró szó összetétel mindkettő!
uploads.disquscdn.com/images/23d585e2f5dd7d0e4d1b667e6a805bd81029d0957f0d328a716df1e811208640.jpg?w=600&h=410
uploads.disquscdn.com/images/d86a9a4dca3ba6dd72ac548b382d0149aead08514c5c88f57a9cfe7132729920.jpg?w=600&h=509
Aki viszont beleállt.. "A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.”
Új hozzászólás