Minden ellenkező állítás ellenére a Balaton a legerősebb időszakát éli – írta közösségi oldalán a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden.
Kép:Pixabay
Dömötör Csaba videóbejegyzésében arról beszélt, hogy júliusban rekordot döntött a turizmus Magyarországon. A vendégéjszakák száma elérte az 5,5 milliót, ami 17 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Továbbra is a Balaton a legnépszerűbb célpont, amely most már négyévszakos vonzerőt jelent – fogalmazott az államtitkár, sorra véve, hogy a kormány milyen beruházások támogatásával segítette elő a színvonal-emelkedést.
A balatoni strandokkal összefüggésben azt emelte ki, hogy mintegy felük szabadstrand, a partszakaszok hosszát tekintve kétharmaduk az. Az elmúlt években 17 Balaton-parti település 45 szabadstrandja újult meg kormányzati támogatással – ismertette, majd megjegyezte
ezért is furcsa nézni a repülő által húzott MSZP-s hirdetéseket, amelyekben szabadstrandok felett követelnek szabadstrandokat.
A parlamenti államtitkár jelezte, hogy bővülnek a közlekedési lehetőségek is: új motorvonatok állnak szolgálatba a Balatonnál, emellett megújul a balatoni bringakör és jövőre elkészülhet a Balaton-Budapest 108 kilométeres kerékpárút.
Közben hatalmas katasztrófa fenyegeti a tavat, hiszen a Balaton csak akkor marad meg tónak, ahol élünk, pihenünk, üdülünk és horgászunk, ha megóvjuk számunkra is kedvező állapotában, amihez a parti sáv nádas területeinek a védelme is hozzátartozik.
Elég nagy a baj, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Balaton mellett élők, illetve nyaralók számára meglehetősen zavaró tényező lehet a nád, hiszen megnehezítheti számukra a kijutást a nyílt vízre, és ezért megpróbálják felszabadítani maguk előtt az utat, ami bizony nádirtással jár
– fogalmazott az InfoRádiónak Pomogyi Piroska.
Számos part menti telek egészen lefut a tó szélére, és valamiért sokan úgy gondolják, nemcsak a telket vásárolták meg, hanem a Balatont magát is, ezért bejárókat készítenek, ráadásul sok olyan anyagot behordva a tóba, ami nem odavaló.
Építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltik föl, ami erősen rákkeltő, nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye. Pedig a Balaton élete szempontjából súlyos következményekkel kell számolni
– hívta föl a figyelmet.
A kulcsfogalom, hogy a Balaton egy igen sekély tó, különösen a déli oldala, szemben az északi parttal, ahol hegyek határolják a tavat, ezért a földrajzi okok miatt az a része mélyebb, de az átlagmélysége így is csupán 3 méter. A sekély tavaknál pedig a parti növényöveknek, mint például a nádasoknak, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a kívülről érkező terheléseket, köztük például a tápanyagterhelést – lásd mondjuk műtrágya – visszafogják a nyílt víztől, megóvva attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség, fejtette ki a hidrobiológus.
Forrás: MTI
Címlapkép: Pixabay
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás