Elmúlt az előválasztás hatása? Így áll most az ellenzék a Fidesszel szemben

Az IDEA Intézet 2021. október 26. és november 5. között készített reprezentatív közvélemény-kutatást, amelynek az eredményeit most közzé is tették.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Intézet szerint az elmúlt előválasztás közvetlen, napirend- és így közvéleményformáló hatása – írja a 24.hu. A listák versenyében ismét a korábbi állapotok érvényesülnek.

A teljes népesség vonatkozásában az ellenzéki pártok közös listája vezet, de mindössze 1%-kal.

Jelenleg az ellenzék 39, a kormánypárt 38%-on áll. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt hónaphoz képest a Fidesz esetében semmilyen mozgás nem történt, az ellenzék esetében egy százalékponttal csökkent a támogatottság.

A választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választók rétegében viszont elmozdulás történt, ha nem is jelentős.

Az előző mérés esetében – igaz az előválasztás időszakában – az ellenzék és a Fidesz–KDNP teljesen kiegyenlített támogatottsággal rendelkezett, addig október végére, november elejére visszaállt a korábbi „rend”. A rendkívül aktív, már most jól mozgósított és elszánt fideszes szavazói tábor következtében újra a kormánypárt vezet három százalékponttal.

A Fidesz–KDNP választottsága az előző hónaphoz képest 1 százalékponttal nőtt, így jelenleg 34 százalékos. (Ez ugyanennyi volt az előválasztási kampány előtt is.) Az ellenzéki pártok közül a Momentum és a Jobbik is 1–1 százalékponttal növelni tudta a támogatottságát (7%, illetve 9%), míg az MSZP, az LMP és a Párbeszéd választottsága 1–1 százalékponttal csökkent. Így az MSZP 4, az LMP és a Párbeszéd 1–1 százalékon áll a teljes, választókorú népesség csoportjában. A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom egyaránt 3–3 százalékot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson. Ez azt jelenti, hogy az MKKP támogatottsága is emelkedett, 1 százalékponttal.

Forrás: 24.hu, IDEA Intézet
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt