Az év elején keveseket lepett meg az infláció, hiszen prognosztizálható volt, hogy a január, majd április elején erőteljesen emelkedő fogyasztási adó miatt megugró dohányárak felfele fogják húzni a mutatót. Ahogy ez is látható volt, hogy a következő hónapokban a 2020 tavaszi alacsony bázis miatt az üzemanyagárak lökhetik meg a fogyasztói árakat.
Miközben a kommunikációjában a magyar jegybank az egyedi tényezőket és a drágulás átmeneti jellegét helyezte a fókuszban, a háttérben kirajzolódott, hogy ők is ennél rosszabb forgatókönyvvel számolnak, hiszen a március közepén publikált inflációs jelentésben már
4 százalék körüli éves fogyasztói árnövekedéssel számoltak.
Az óvatosságuk persze nem volt indokolatlan, vélhetőleg ők számos olyan adat ismeretében jobban látták a folyamatokat, amelyek nem publikusak. Arról nem is beszélve, hogy a tavasz során kezdtek kirajzolódni azok a globális folyamatok, amelyek számos alapanyag árának drasztikus megugrását hozták magukkal. Így a közzétételkor ugyan némi meglepetést jelentett az áprilisi 5,1 százalékos érték, de ez is „megmagyarázható” volt, főleg a fent említett dohány- és üzemanyagdrágulás miatt.
A nagy kérdés ekkor az volt, hogy igaza lesz-e az MNB-nek és a következő hónapokban jön-e valóban lassulás.
Ennek egyébként megvolt az elvi lehetősége, hiszen 2020 nyarától a gazdasági aktivitás már normalizálódott, ami akkor a szolgáltatások árának számottevő drágulásával járt. Ez pedig értelemszerűen világszerte, így Magyarországon is begyűrűzött az inflációs mutatóba, hiszen a lakhatási költségek éppen úgy emelkedni kezdtek, mint a tartós fogyasztási cikkek árai.
Az áprilisi 5 százalék feletti érték kellemetlen volt, de az üzemanyagok alacsony bázisa miatt és a dohánytermékek újabb emelése miatt az infláció gyorsulására lehetett számítani. A májusi 5,1 százalékos érték viszont sokak számára volt kijózanító pofon. A magas érték mellett ugyanis a számok azt mutatták, hogy immár nem néhány „főbűnös” húzta felfele az értéket, a drágulás ugyanis "szétterjedt" és általánossá vált.
A negatív külső hatások azonban ekkor ismét felerősödtek, Európa-szerte felrobbantak az energiaárak, a fűtési szezon előtt elképesztő mértékben nőtt a földgáz ára. Ez pedig később magával vonzotta, hogy más energiahordozók iránt is nőtt a kereslet, és ezzel párhuzamosan az áruk is.
Az ősz első felében ráadásul a magas átoltottsági számok láttán az elemzők többsége azt prognosztizálta, hogy a járványhelyzet nem fog érezhető lassulást okozni.
Az élénk gazdasági aktivitás pedig számos termék árát tovább növelte, miközben az energia drágulása elkezdett más termékek árában is jelentkezni, tovább gerjesztve világszerte az inflációt.
Az MNB annak ellenére, hogy maga is megállapította, az infláció döntően külső hatások eredményeként ugrott meg, nem vette figyelembe ezeket a folyamatokat. A kisebb mértékű kamatemelések pedig sem az inflációra, sem a forint árfolyamára nem hatott, ráadásul a gyenge forint az importtermékeket is drágítja, ami tovább tolja fel az inflációt.
Az őszi hónapokban egyre magasabb értékben emelkedő fogyasztói árakat láthattunk, szeptemberben 5,5, októberben 6,5, majd novemberben már 7,4 százalék volt az átlagos drágulás mértéke.
A kormány ugyan próbált nem piackonform eszközökkel beavatkozni, így árszabályozást léptetett életbe az üzemanyagok esetében, ám ez általánosságban nem oldja meg a helyzetet. Miközben ugyanis néhány csoporton „elverték a balhét”, addig a felboruló költségvetési hiányból a piaci szereplők azt olvashatták ki, hogy komoly gazdasági problémák elé néz Magyarország.
Így a jegybank később hiába gyorsította a kamatemelést és vezetett be duális kamatrendszert, ez annak ellenére sem járt kézzelfogható hatással, hogy az egyhetes betétek esetében a régió egyik legmagasabb kamatszintje alakult ki.
Nem véletlen, hogy az MNB várakozása szerint még a jövő évben is magas lesz az infláció, hiszen előrejelzésük szerint ez éves átlagban 5 százalék körül alakul majd. Ugyanakkor az év első felére ennél jóval magasabb, 6 százalék körüli értékeket várnak.
Látva az inflációs folyamatokat, a jegybank kvázi kényszerpályán mozog, ennek megfelelően az utóbbi időben többször megerősítették, hogy 2022-ben folytatódni fog a kamatemelési ciklus. Ahhoz persze, hogy az infláció végre csökkenjen több tényező együttes hatása szükséges. Ilyen a javuló külső környezet, a világszerte tapasztalható áremelkedések alól ugyanis egy kis nyitott gazdaság, mint a magyar, aligha bújhat ki.
Ezen felül hiteles gazdaságpolitikára is szükség van, örömteli, hogy ebbe az irányba a kormány megtette az elmúlt időszakban az első lépéseket, amikor elkezdték rendbe rakni a költségvetést, és lépéseket tett a kormány az államadósság csökkentése felé. Ha ezek a feltételek adottak, és az MNB is megfelelő lépéseket tesz, akkor van esély arra, hogy Matolcsy Györgyék legutóbbi előrejelzése valóra váljon, vagyis az, hogy 2022 második felében érdemlegesen lassuljon az infláció.
Forrás: mfor
32 hozzászólásarrow_drop_down_circle
scontent-otp1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.6435-9/176314100_498352934862765_7949567942249880507_n.png?_nc_cat=111&ccb=1-5&_nc_sid=9267fe&_nc_ohc=bgoFiTTWwJcAX-OUm0H&_nc_ht=scontent-otp1-1.xx&oh=00_AT9oxPvPyKCGQ-VKZMgIPSwa2sOdcHyS8hMLiWha6wqUUg&oe=61F744DC
Nem tudtuk mi hiányzik még az életünkből, így járvány idején. Szerencsére megtudtuk: egy kínai kommunista egyetem! A CEU-t el kellett üldözni Magyarországról, az túl szabadszellemű és libernyáksorosbolsevikos volt, viszont egy kínai kommunista egyetem! Annak szelleme majd utat mutat az Igaz Magyar Nemzetthy Keresztények országában! Tehát hitel. Milliárdos tételekben, titkos körülmények közt, csendben. A fityeszes hívőknek úgysem kell magyarázkodni, azok úgyis mindenhez tapsolnak, az ellenzékieknek pedig elég azzal válaszolni, hogy "Soros-Gyurcsány-migrik", és a dolog el is van intézve. Az kit érdekel, hogy unokáink is fizetni fogják a most felvett 9 nullás hiteleket?! Az kit érdekel, hogy ezekkel a hitelekkel a következő kormányok kezeit is gúzsba kötik?! Az kit érdekel, hogy senki nem vonható felelősségre személy szerint a közpénz alkalmatlan kezelése miatt?! Az a fontos, hogy a kormány oldalán szinte minden nap olvashatjuk; " Magyarország jobban teljesít!"
Eddig eltolcsi azt mondta duplaja lesz a tavalyinak, ami a KSH szerint is 5,6% volt, de a tenyleges maginflacio inkabb 15-20% korul alakult. Akkor most ki hazudik?
Úgy visszavetette a termelést hogy csak na.Cseréld le a narancsos szemüveged,behomályosodott.
Matolcsy gazdád lapja írta.Ez nem vilgválságra jellemző ahogy írod.
novekedes.hu/hirek/2021-kereskedelmi-forgalma-meg-a-jarvany-elotti-idoszakoket-is-megelozte
Lehet, hogy a minimál bér duplája a 10 evvel ezelőttinek, de a vásárló értéke csak a felet eri. Ez annyit jelent, hogy a fideSS megfelezte a minimálbért a 10 evvel ezelőttinek.
Erted, balfasz?
Az euro 372 Ft-ot ér. Mi ez ha nem sikertörténet.Az MNB-nek továbbra sincs "árfolyampoltitkája"- magyarán az MNB tojik egy nagyot a magyar fizetőeszközre- ennek eredménye, hogy a magyar állampapir 2021-ben a harmadik legrosszabbul teljesitő a világon. Miközben a magyar emberek megtakaritásai számottevő veszteségeket könyvelnek el.
Ez matolcsy gazdád lapja,Szóval akkor hazudik matolcsy?
A végén még a fidernyákok kizárnak maguk közül.
Infláció meg azért van mert amíg a gazdaság 4-5 százalékkal nöt addi a bérnövekedés 12-16 vszázalékkal az osztogatások miatt,ez pedig a megnövekedett keresletet generált ami inflációt okoz.
Magyarul nyomják a pénzt ész nélkül.
A nagy fenomén mihályod a kancsllal meg több mint 20 000 milliárdal növelte az államadőságot.
Plussz csinált egy jó kis inflációt,és még nincs vége.
Remélem amikot füvet legelsz ,mert nem lesz más akkor is így fogod imádni őket.
Bár neked az is jó lesz hiszen egy fidernyák birka vagy.Beee.
Több mint 20 000 milliárd adósság növekedés +3000 milliárd az ellopott magánnyugdíj+évi nettó
3000-4000 milliárd az eu-tól.Ennyi a mihály gazdád egyenlege amit elbaszott az ilyen gyagyások tapsikolása közepette,mint amilyen te vagy.
www.kepfeltoltes.eu/images/2022/01/04/319kivalo_seggnyalo.jpg
Jobban tenned, ha visszahúznál Romániába, ahonnan ide migraltal.
Új hozzászólás