2007 óta nem volt ilyen hatalmas infláció, és a kormány intézkedései nem hogy nem javítanak, inkább rontanak a helyzeten.
Az elemzőket is meglepte az, hogy januárban átlagosan 7,9 százalékos volt a drágulás – derül ki a KSH reggeli adatközlése után kiadott kommentárokból. Az elemzői konszenzus 7,4 százalék volt, vagyis az előző két hónapos infláció tartását feltételezték a szakértők, már aki nem lassú csökkenést várt. Most abban mindenképpen egyetértenek, hogy az inflációs nyomás fennmarad, az MNB által még decemberben becsült 5 százaléknál magasabb lehet a drágulás átlagos mértéke.
Fotó: 123f.com
Ezúttal a drágulás havi szintje is jóval magasabb (1,4 százalékos) a korábbi hónapokban tapasztalt 0,9 százaléknál. Ennél is beszédesebb talán, hogy a fogyasztói kosár több mint 76 százalékában volt 3 százaléknál is magasabb az éves árváltozás üteme – olvasható a HVG.hu cikkében.
Virovácz Péter szerint az élelmiszerárstop miatt 0,5 százalékpontos inflációmérséklődést várnak, ennek ellenére a többi termékkör drágulása miatt havi alapon is drágulás jöhet, így februárban is 7 százalék felett maradhat az infláció. Ha a kormányzat nem hosszabbítja meg az első körben február 15-ig élő üzemanyagár-stop intézkedést, úgy az a jelenlegi számítások alapján átlagosan 8 százalékkal emelné az üzemanyagok árát, ami önmagában 0,6 százalékponttal növelné a havi inflációs mutatót, habár ez vélhetően két hónap alatt jelentkezne a statisztikai számbavételi módszertan miatt.
Az ING elemzői mindezek alapján az év egészére 6-6,1 százalékos inflációval számolnak, és ennek megfelelően arra, hogy az MNB tovább folytatja kamatemelési ciklusát.
Hasonló prognózist közölt Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője is. Ő is kiemelte, hogy a mostani 3 százalékos havi élelmiszer-inflációhoz hasonló ütemre évek óta nem volt példa. Az élelmiszerek mellett jelentős havi drágulás látható szinte mindenhol, például a szolgáltatásoknál, valamint tartós fogyasztási cikkeknél, ráadásul a ruházati cikkeknél például a korábbi évekhez képest mérsékeltebb leárazások történtek.
Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint az árdinamika érzékelhető enyhülése tavasszal következhet be: addig történik meg az év eleji átárazások döntő többsége, illetve áprilistól fut ki teljesen a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, egyfelől a bérnyomás, másfelől a kormányzati osztogatás miatt.
A második negyedévtől számít az infláció lassú csökkenésére Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki úgy látja, a fokozódó negatív bázishatások miatt az év közepétől gyorsuló ütemben fékeződhet az áremelkedés üteme, ám az év végén még így is az MNB 3%-os célja fölött ragad az infláció. A megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához.
Forrás: HVG.hu
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
...hát akkor mijafasz lenne jó? Kötvényt venni hosszú lejáratra? Az emberek jól szeretnének élni, tehát ha elkölthető pénzecskéhez jutnak, az el is költik a napi örömszerzésre...egyszer élünk, ihaj-csuhaj...
Amúgy az inflációt a kuszaszemű gerjeszti utasításra...a nép csak fogyaszt amíg van miből.
"Akár ide illik, akár nem, itt osztom meg, aminek most voltam tanúja. A kisvárosban, ahol dolgozom, minden bankautomata előtt sorban állnak a nyugdíjasok. Hasonló sorokat a Postabank bezárása előtt láttam. Én épp az ebédemért mentem az étterembe, amikor egy alul öltözött otthonkás nénike félszegen bejött az étterembe és megkérdezte, hogy szabad e itt enni. Hát ebből a történetből mindenki gondoljon arra, amire akar." (Brumimaci /hvg)
Új hozzászólás