Több civil szervezettel szemben is bírságot szabott ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken, amiért a civil szervezetek érvénytelen voksolásra buzdítottak a gyermekvédelmi népszavazáson.

Forrás: hvg.hu
RSS tartalom, A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

27 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Giovanni Alba
@Shikari: ma, 09:07
siki, te nagyon hülye, náci patkány, verd a riadót inkább a választók félrevezetése miatt, a közveszéllyel riogatás miatt, mert az egyik párt minden lehetséges felületen azt harsogta állami pénzen, hogy ha ők veszítenek, akkor az ország nem csak belesodródik, hanem önként, és lelkesen dalolva menetel a háborúba.
Választási propaganda, de még annak is nagyon durva. Neked ez nem tűnt fel? Vagy éppen ennek tapsolsz és tapsoltál annyira lelkesen?
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
szegfue
@Nyírfa: Azért a nagy lehetőséget tényleg elszalasztottad, hogy nem a pont, pont vesszőcske... kezdezü versikét irtad rá:))) Egyáltalán nem vagyok egy ötletgazda, inkább lusta voltam, igy ez volt számomra a legegyszerübb, hogy érvénytelen legyen.
Egyébként Te igazán gyakorlod a "szabad önkifejezést", ugyhogy ne szórjál hamut a fejedre!
Olvastam a fb-on, hogy egyik településen valami főfő fideszes rosszul értelmezte a népszavazási ivet és a hivek 90 % "akarta" a háborut, a nemváltó mütétet, stb-t!:)))
Giovanni Alba
@szegfue: ma, 11:27
Van egy (több) latin mondás, amelynek csak a fele épült be a köztudatba. Ilyen: A vízcsepp kivájja a követ. Ez viszont folytatódik azzal, hogy: de nem erejénél, hanem gyakori esésénél fogva.
"Gutta cavat lapidem non vi, sed saepe cadendo."
Itt a gyakori esésen, a kitartáson van a hangsúly.
Tudom, tudom, mondani könnyű, de nem vagyunk egymagunk. Ez meg olyan, mint a filmekben, a magas hegyekben eltévedt túrázók, akik csak úgy maradhatnak életben, ha egymásból merítenek erőt, külön-külön elpusztulnának.
szegfue
@Giovanni Alba: Ez is igaz! Nagyon kell uralkodnom magamon, amikor olvasom azt a sok trágárságot és mocskolódást, igy inkább nem reagálok rá.
Nyírfa
@szegfue: 11.41

Ó, nem ez volt az egyetlen elszalasztott lehetőségem! Az élet sokszor tálcán kínálta, de én finnyáskodtam, halogattam - mérleg az aszcendensem -, agyaltam rajta. Aztán huss, a lehetőség fogta magát, és odébb állt. Én meg sajnáltam magam, átlényegültem világfájdalommá, aminek az egyetlen haszna, hogy ilyenkor hosszan magamba nézek.
:)

Most azon gondolkodom, akarjak-e sok-sok ilyen hülye fideszest? :))
Nyírfa
@Giovanni Alba: 11.43

Nem tudom, mi van, ez a második komment, amit neked írtam, és eltűntettem.
De ezt most nem hagyom annyiban. Lírai effektek és a mesélős körítés nélkül csak a lényeg: amióta egyszer észrevettem néhány fűszálat egy járda hajszálrepedésében, azóta erre - is - gondolok, ha búnak eresztem a fejem: akármit tesz az ember, akárhogyan is avatkozik bele a természet törvényeibe, azért a fű az úr! :)
Nyírfa
@Giovanni Alba: 11.03

" A provokatív hörgésekre adott (többnyire) higgadt válasz szerintem hasznos. Ha másért nem is, de fejleszti az íráskészségemet, tanulni, kutatni sarkall a szinonímák és a metafórák témájában. "

Erre akartam neked válaszolni, tettem is, aztán elszállt mint a győzelmi zászló. Most igyekszem rövidre fogni, biztosan unja az élet a papolós stílusomat. :)
Újságíró akartam lenni , fel is vettek a Bálint Györgybe, de újabb elszalasztott lehetőség: kihátráltam. Ezt csak azért mondom, mert imádtam írni, sokak szerint jól is forgattam a tollat, gyakorlatilag ma is, bármit teszek, közben mindig "írok", mesélek. :)
Aztán történt valami, és a szókincsem, az árnyalatokat is pontosan megjelenítő kifejezőkészségem, amire fene büszke voltam, eltűnt, mint a neked írt kommentjeim. Az élet egyszerűen elhallgattatott.Iszonyúan éreztem magam. Ha meg kellett szólalnom, hebegtem-habogtam, mint egy retardált.
Szó mi szó, néhány év elteltével azért visszajött belőle valamennyi, hiszen a szavak által tudom átadni, amit fontosnak érzek, de , amit a mai napig taníttat velem, pontosabban , amire emlékeztet lelkemőnagysága, az az alázat. Tudtam én, hogy erről van szó, hogy meg kell tanulnom a hozott eszközeimmel érdemben bánni, de lemondani az ego sikerélményéről...hát, nagy a kísértés! :))
Miért is mondtam el? Biztosan van oka, ha ennyire kikívánkozott. :)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.