Elindultak a felmondások az egészségügyben

Május 31-ével megszűnt a felmondási tilalom az egészségügyben, több intézményben rögtön megkezdődtek a felmondások – írja a napi.hu.

Fotó (illusztráció): Pixabay

Egyelőre nincs felmérés arról, hogy pontosan hányan állnak majd tovább.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint becsülhetően nem egyszerre, hanem év végéig folyamatosan fog csökkenni a létszám, és több ezren távozhatnak. Gondot jelenthet, hogy főként a képzett és nagyon tapasztalt szakdolgozók fordítanának hátat az ágazatnak.

Több helyről is biztosan tudunk olyan dolgozókról, akik rögtön a távozás mellett döntöttek június 1-jétől kezdődően. Számszerű felmérést azonban csak a következő napokban fogunk készíteni a pontos arányokról

- magyarázta a lapnak Soós Adrianna.

Az egy hónapos felmondási idő miatt csak a nyár közepére lesz kézzelfogható, hogy mekkora a kezdeti lendület.

Már a nyár folyamán megindulhat a felmondási hullám.

Mivel nagyon sok a bennragadt szabadságnap a dolgozók körében amennyiben a munkáltatók nem lesznek hajlandóak pénzben megváltani a szabadságokat, akkor már a nyár folyamán megindulhat a felmondási hullám.

Május végéig nagy volt a bizonytalanság annak kapcsán, hogy valóban megszűnik-e a felmondási tilalom, és esetleg nem módosítanak az irányon az ukrajnai háború és a menekültválság okán.

A FESZ 700 fő megkérdezésével készült felmérése alapján minden negyedik szakápoló fontolgatja a felmondást az állami ellátásban.

A felmérésben feltűnő, hogy nagyon nagy arányban szerepel a szakmaelhagyás a válaszokban, amelyet egyfelől a nagyfokú kiégés okozhatott, másfelől a kistelepülésen dolgozók nem igen találnak alternatívát az ágazatban. A karriertervek között csak ezt követi a magánegészségügybe való távozás, illetve a külföldi munkavállalás.

Arról, hogy mekkora a munkaerőhiány csak a járvány előtti időszakból vannak pontos adatai a FESZ-nek:

akkor a betöltetlen álláshelyek száma mintegy 25 százalékos volt szakdolgozói körben.

Jelenleg csak becslésük van arról mekkora lehet a hiány:

Soós szerint 40 százalékos létszámbővülésre lenne szükség ahhoz, hogy kiegyensúlyozott módon, rendszeres túlórák nélkül folyjon a munka.

Ehhez képest a KSH szerint 2021-ben összességében 28 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egészségügyben és a szociális ágazatban együttvéve.

A munkaügyi hivataloktól kapott adatok alapján pedig több ezer egészségügyi dolgozó keres jelenleg is új szakmát.

Ha azonban beindulna egy újabb elvándorlási hullám az súlyos hatással lehet a betegellátásra is.

Friss adatok szerint az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a halálozási arány az elhalasztott, vagy elmaradó műtétek miatt. Márpedig ezek száma elsősorban a szakápolói asszisztencia hiánya miatt növekszik: nincs elég műtős, vagy műtőssegéd, az intenzív osztályokon nincs elegendő ember, aki fogadja a műtőből kikerült betegeket és a munkaerőhiány miatt nem készülnek el időben a diagnózisok sem

- értékelt az elnök.

Soós szerint az elvándorlás megállításához

elsődlegesen még 2022-ben végrehajtandó béremelésre lenne szükség,

oly módon, hogy egy középfokú végzettségű, képzett, tapasztalt szakdolgozó alapbére érje el a hasonló években mért szakmai gyakorlattal rendelkező orvos alapbérének az 50 százalékát, a diplomás szakdolgozó és főiskolai diploma esetén a 75 százalékát, egyetemi diploma esetén a 85 százalékát. Ez igen jelentős beruházást igényelne. Továbbá bizonyos szakterületeken – egyebek közt a sürgősségi ellátásban, az intenzív terápiákon, és pszichiátrián jóval nagyobb arányú pótlékokat kellene bevezetni.

További információk itt olvashatóak.