Ma szavaznak a parlamentben arról, hogy újabb öt hónapra rendeletekkel vezethesse a kormány az országot

Most épp az orosz-ukrán háború adja a hátterét a rendeleti kormányzásnak, amelyben 2020 tavasza óta van az ország.

A 444 cikke szerint ma, június 8-án, szerdán szavaznak arról a parlamentben, hogy a háborús veszélyhelyzetet elrendeljék, amely időszak alatt a kormány a rendeleteivel még akár a törvényektől is eltérhet, és arra is lehetőséget kap, hogy a mindenkit megillető alapjogokat az általában elfogadhatónál erősebben korlátozza, vagy akár fel is függessze azok gyakorlását egy időre.

Orbán Viktor kormányfő rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelenti be a Karmelita kolostorban 2022. május 25-én

Fotó, címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A cikk szerint a hivatalos indoklás arról szól, hogy a kormánynak "minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, valamint annak biztosítása végett, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit”.

Ezzel szemben a valóság az – olvasható a cikkben –, hogy a több mint két évig tartó, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt veszélyhelyzet megszüntetése után alig két héttel más indokkal, de újra teljhatalmat kap a kormány.

Ezt az alaptörvény újabb, immáron tizedik módosítása tette lehetővé, melyet a parlament gyorsan megszavazott, Novák Katalin köztársasági elnök pedig gyorsan alá is írt. A TASZ ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Gulyás Gergely miniszter korábban még azt magyarázta, "hiába vádol minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban". A jogvédők szerint azonban a kormány ismét a saját igényeihez igazítja a "játékszabályokat" az újabb különleges jogrenddel, miközben a rendeleti kormányzás még tovább csökkenti a parlament jelentőségét.

A szerdai parlamenti ülésen az MTI híre szerint a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett, kivételes eljárásban tárgyalt, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló előterjesztés alapján a kormány november 1-jéig, azaz öt hónapig kap az Országgyűléstől lehetőséget arra, hogy – ha a rendes jogrendi eszközök nem elégségesek – a különleges jogrendi eszközökkel éljen.

A törvényjavaslat a kormány a különleges jogrendben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, valamint annak biztosítása végett, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.

Sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslatát egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról. Az előterjesztés az alaptörvényben újraszabályozott különleges jogrenddel függ össze, illetve tartalmaz rendelkezéseket a miniszterelnök és a miniszterek fizetéséről is.

A parlament dönt Szabó Tímea (Párbeszéd), Tordai Bence (Párbeszéd) és Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló mentelmi ügyében. A két képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége, a nemzetiségi képviselő mentelmi jogának felfüggesztését pedig választás rendje elleni bűntett miatt kérte az illetékes bíróság.