A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elutasításáról dönthet keddi ülésén az Országgyűlés.
Fotó: Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. június 20-án. MTI/Kovács Attila
Az ülés 9 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik,
majd kivételes eljárásban tárgyalja a Ház a gazdasági bizottság által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot a globális minimumadóval kapcsolatban.
Az előterjesztés az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra hivatkozva kezdeményezi elutasítani a multinacionális csoportokra az EU-ban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezetet.
A parlament határozhat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2021-es szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolóról.
Döntés lesz a magyar kormány és a Visegrádi Szabadalmi Intézet közötti székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról, amely rendezi az intézet jogi státuszát, illetve meghatározza a tisztségviselőknek biztosított mentességek és kiváltságok körét.
Uniós jogharmonizáció a célja annak a Nagy-Britanniával kötött beruházásvédelmi egyezmény megszüntetésének, amelyről szintén zárószavazás lehet. Ugyanakkor az Ománnal kötött a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást most tervezi kihirdetni az Országgyűlés.
A képviselők határoznak az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról. Az IPU szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, a parlamentek közötti véleménycsere és párbeszéd fóruma.
Várhatóan megválasztják az ÁSZ elnökét jelölő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait.
Domokos László ÁSZ-elnök 12 éves mandátuma július 5-én jár le.
A határozathozatalokat követően két nemzetközi légügyi egyezményt vitat meg a parlament: az egyik az Európai Unió és Örményország között a közös légtér létrehozásáról szól, a másik az Európai Unió a Katar közötti légiközlekedésről.
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Azért 9% a Társasági adó, hogy ide hozzánk jöjjenek a multi cégek, mert kellenek a munkahelyek!
Inkább fizetünk 27% áfát, ami ellensúlyozza a kevesebb vállalati adóbevételeket..., mert ha munka van, minden van!
"Lottó 5-ös az mi?" - nyeremény
És hiába ideiglenes, ha egyes cégekre a hatása végleges lehet.
Ezért is lehetett a társasági adót 9%-ra lecsökkenteni 2017-ben! De még a 9% alól is van egy csomó kedvezményezett, mert a munkahelyteremtés előbbrevaló...!
Kína, India, USA... most még bólogat a globális min. 15%-os társasági adóra, de majd amikor az EU levágta a saját tökeit, akkor mosolyogva kihátrálnának belőle!
(pl. minden szektornak egyesével kivételt adnának).
Új hozzászólás