Az elmúlt hetekben a kormány intenzív kampányba kezdett a közösségi médiában, illetve a politikai kommunikációban, amikor is azt sulykolják, hogy a jelenlegi „háborús” infláció megszűnéséhez a béke kell.
Fotó: pixabay.com
Ám az infláció a magyar gazdaságban az ukrajnai orosz inváziónál jóval korábban megjelent, és viszonylag magas szintre emelkedett: a KSH mérése szerint 2021 utolsó hónapjaiban már a hét százalékot is meghaladta a 12 havi drágulás üteme, és ez szinte kizárólag a magyar kormány, valamint a jegybank inflációs és jövedelempolitikájának a következménye.
Az inflációt tovább növelte a Covid-válságból való kilábalással járó keresletnövekedés, így már tavaly novemberben a magyarok 95 százaléka érzékelte az infláció gyorsuló emelkedését, vagyis bőven az ukrajnai háború kitörése előtt – derül ki a Cetelem Bank friss fogyasztói felméréséből, amelyet a Népszava ismertet.
A válaszadók 65 százalékát érintette negatívan az infláció, ezen belül 15 százalékuk arról számolt be, hogy súlyos érvágást jelent számára az árak emelkedése. Ennek fényében is meglepő, hogy a háztartások 80 százaléka reagált fogyasztáscsökkenéssel. Ugyanakkor a felmérésben résztvevő magyar Cetelem-ügyfelek 10 százaléka azt válaszolta, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése.
Címlapkép: pixabay.com
23 hozzászólásarrow_drop_down_circle
De a bégető birkáknak igy is jó!
nektek nagyon kéne egy matyi,aki semmiben sem ludas..
Attól tartok jó pénzért.
Új hozzászólás