Fordítva sült el az Orbán-kormány csodafegyvere: külföldről hozzák az árstoppos csirkemellet

A kormány február óta az árstop jogszabállyal védeni is akarja a vevőket az infláció ellen, a csirkemell árát is befagyasztotta a tavaly októberi szinten, az áruházaknak pedig előírta, hogy a tavalyi készletszintet minimum tartaniuk kell.

A kormány azt is kitalálta, hogy az áruházak húspultjaiban kis zászlókkal kell jelezni a hús származási országát, feltűnőbb lett, amikor a jellemzően magyar színek mellett egy-egy külföldi zászló is megjelenik. 

Ám most a két fenti intézkedés egymás ellen hat. Ami olcsó, az nem magyar.

A Tescóban jelenleg az árstoppolt csirkemell pultos része szlovák eredetű, és csak a vágóhíd magyar, ahol feldolgozták, azaz a sajátos árstoppal a kormány részben a szlovák csirke felé terelte a forgalmat.

A boltlánc határozottan magyar csirkemellet szeretne venni, de az nem mindig van. És ennek részben pont az az oka, hogy az árstop miatt nagyon megnőtt iránta kereslet, másrészt a G7 értesülései szerint a madárinfluenza és a szektorban lévő óriási munkaerőhiány okozza a problémát.

A lap csak a Tesconál látta, ám kommentben már jelezték, hogy az Auchanban is találkoztak ilyennel illetve arról hogy a jelenség mennyire általános, arról nem lehet pontos képünk, már csak azért sem, mert a tálcás kiszerelésekre nem kell zászlót rakni, és sok olyan üzlet van, ahol nincs is húspult.

A boltok egyébként ebben a helyzetben több szempontból sem tehetik meg, hogy ragaszkodnak a magyar csirkéhez, jogszabály kötelezi őket arra, hogy a tavalyi készletnek megfelelő mennyiséget tartsák, illetve az árstoppos termékek iránt az olcsóságuk miatt megnőtt a kereslet, és a boltok még akkor is el akarják kerülni, hogy a vevő üres polcokat lásson.

Az árstop veszteségét szándékosan a kiskereskedelemmel viteti el a kormány, azért, hogy a boltok ne az ellátási láncra hárítsák azt át – hanem inkább más termékek áremelésével terítsék szét a fogyasztók között. Becslések szerint azonban az év első három hónapjában még így is 25-30 milliárd forint bevétel kiesett a szektorból, és ez a szám azóta jóval nagyobb lehet, erről és a külföldi alapélelmiszerek és a magyar gazdaság kapcsolatáról a G7 cikkében lehet bővebben olvasni.