Orbán Balázs szerint nincs olyan nehézség vagy gond, amit nem lehet leküzdeni, ha a hazáért tenni akaró fiatalok vannak közöttünk

Nincs olyan nehézség vagy gond, amelyet nem lehet leküzdeni, ha a hazáért tenni akaró fiatalok vannak közöttünk – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának pénteki budapesti oklevélátadó ünnepségén.

Orbán Balázs kiemelte: a hazának van a legnagyobb szüksége a tudást birtokló doktorokra, kutatókra, szakemberekre, egyetemet végzett polgárokra, olyan képzett emberekre, akik értenek az állam működéséhez, a kormányzati munkához. Hozzátette: ebből a megfontolásból hozta létre a kormány a közszolgálat tudományának szentelt önálló Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amelyen idén 1845 hallgató szerezte meg képesítését. Mára az NKE lett az egyik legnépszerűbb egyetem, idén tízezren jelentkeztek a képzéseire – tette hozzá.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 20-án.
Fotó: MTI/Soós Lajos

Kiemelte: az egyetemen évről évre magasabb színvonalon készítik fel a fiatalokat a haza szolgálatára, a hazáért való odaadásra. Kiemelte az egyetemen végzettek kötelességtudatát, ami "belülről, a hazáért való tenni akarásból fakad". Nincs olyan nehézség vagy gond, amit nem lehet leküzdeni, ha a hazáért tenni akaró fiatalok vannak közöttünk – mondta.

Orbán Balázs szólt arról is, nem túlzás azt állítani, hogy "a szemünk előtt zajlik a történelem", egy új világ van kialakulóban. Alig jutottunk túl a koronavírus-világjárványon, egy energiaválság közepén találtuk magunkat, a szomszédban kitört az elmúlt évtizedek legvéresebb európai háborúja, ami fenekestül felforgatott mindent – sorolta, hozzátéve, hogy 75 év után újra háborús infláció van, élelmiszerválság fenyeget, egyre nő a migrációs nyomás és Európa nyugati felében a lakosság energiaellátása is veszélybe kerülhet.

A politikai igazgató szerint a világ most döbben rá, ideje volna a valódi kérdésekkel foglalkozni. Egy csapásra jelentéktelenednek el azok a viták, amelyek szerint a migráció alapjog, iskolában semleges mosdókat kell építeni vagy a férfiak szüléshez való jogát kell biztosítani – fogalmazott. Mint mondta, a háború bebizonyította, hogy ezek álproblémák, és azokkal a létező, egzisztenciális fenyegetésekkel kell foglalkozni, amelyek a valóságban gyökereznek, mint például, hogy elér-e a háború más európai országot, képesek vagyunk-e megvédeni a biztonságunkat vagy lesz-e megfelelő energia mindenki számára télen.

Ilyen időkben minden döntésünk százszoros súllyal esik a latba – hangsúlyozta, kiemelve, hogy aki jól sáfárkodik a talentumaival, "az egész világot megnyerheti magának", de aki rosszul játssza ki a kártyáit, az mindent elveszíthet.

Ha nem vigyázunk, a történelem megismételheti önmagát, újra elveszthetjük jogunkat, hogy saját hazánk ügyeiről mi magunk döntsünk.

"Ez pedig egyet jelentene azzal, hogy szabadságunkat kalitkára cseréljük, amit a magyar jellem nem szokott sokáig tűrni"

– jegyezte meg.

Úgy vélte, a bizonytalan, átalakuló világban a haza jelenti azt a védőhálót, "ami megtart, ha elbuknánk". A hazának olyan hozzáértő szakemberekre van szüksége, akik tudásuk révén értő módon vihetik előre annak ügyét – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra: ezen a generáción múlik, hogy mi lesz a hazánkkal, képes lesz-e megmaradni, képes lesz-e saját kezében tartani a sorsát. Ebben segít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az intézmény, amely megőrzi és felhalmozza minden előző nemzedék hozzáértését az állam működéséről, ismeretét a haza rendjéről, tapasztalatát a jó időkről és a rossz időkről – fogalmazott.

Hozzátette: napjainkban a hozzáértés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Minden magyar ember számára stratégiai fontosságú, hogyan szervezzük meg saját magunkat, saját országunkat, képesek vagyunk-e biztos kézzel irányítani – mondta. Megjegyezte: nincs idő a tétlenségre, "ha nagy víz jön, nagy bárkát kell építeni", és ennek a bárkaépítő közösségnek a magját jelentik a nemzedékek tudását birtokló, az állam működéséhez értő tudósemberek.

Úgy vélte, ha a végzett hallgatók kellő elszántásággal néznek az előttünk álló feladatokra, kihívásokra, annak meglesz a jutalma, ők is léphetnek előre "és a haza is megerősödve kerül ki az átalakuló világ változásaiból".

Deli Gergely, az egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, több mintegy négyszáz hallgató veszi át oklevelét a Ludovika Arénában, közülük százan a doktori cím viselésére is jogosulttá válnak.