Már ki is szignálták előadó alkotmánybíróra az új katatörvény alkotmányosságát támadó első alkotmányjogi panaszt, amelynek egyéni ügyvéd szerzője nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához.
Fotó: pixabay.com
Az indítványozó szerint a törvény elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, a szabályozás pedig súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot és az érintett vállalkozások alapjogát – írja az Index.
A panaszos úgy véli, hogy a szabályozás súlyosan sérti az érintett vállalkozások alapjogát, az emberi méltósághoz való jogot. Azzal, hogy a törvény elzárja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alól kivett, ám adózási szempontból a „rendes” egyéni vállalkozóktól semmilyen tekintetben nem különböző vállalkozásokat (köztük az egyéni ügyvédeket) a kata választása alól, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik.
Azért is hátrányos szerinte a megkülönböztetés, mert nem áll rendelkezésre az érintett vállalkozások számára semmilyen más olyan adózási nem, amely ne lenne lényegesen hátrányosabb, mint a kata. Álláspontja szerint az érintettekre háruló súlyos adóemelés sérti az Alaptörvény a III. cikk (1) bekezdését (a megalázó bánásmód tilalmát), valamint a XXX. cikk (1) bekezdését, amely kimondja, hogy teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
Az a tény, hogy az adóhatóság elmulasztotta fokozott ellenőrzések útján kiszűrni a »bújtatott« munkaviszonyban eljárókat, nem alapozza meg, hogy aránytalanul sújtsa azokat is, akik esetében ez a körülmény fel sem merülhet
– hangsúlyozza alkotmányjogi panaszában az indítványozó ügyvéd.
Címlapkép: pixabay.com
Ezt sikerül felfognod, sutyerák?
Vagy nektek a kollektív büntetés, mint bolsi szer tetszik?
,,aránytalanul sújtsa azokat is, akik esetében ez a körülmény fel sem merülhet"