Az Eurostat által vezetett harmonizált fogyasztói árindex (amely kis mértékben eltér a nemzeti fogyasztói árindexektől) szerint Magyarországot csak két ország, Csehország és Bulgária előzi meg, ami az inflációt érinti.
Meglepő, hogy a magyar infláció miért nem az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ha egyszer az üzemanyag és a rezsi (az üzemanyagárstop és az eddigi rezsibefagyasztás miatt) nálunk csak kis mértékben drágult európai összevetésben.
Hibába szabályozta ugyanis a kormány néhány alapélelmiszer árát, a feldolgozatlan élelmiszereknél még így is az EU második legnagyobb drágulása Magyarországon következett be az utóbbi egy évben.
Illusztráció: 123rf.com
Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy az élelmiszer-árstopnak mi a hatása. A jóindulatú értelmezések szerint az élelmiszerdrágulás még nagyobb lenne az árszabályozó lépések nélkül, mások szerint viszont a kiskereskedelmi szegmens az itt ért veszteségekért más termékek áremelésével teljesen kárpótolja magát.
Sőt, az extrémebb értelmezések még azt is felvetik, hogy a kiskereskedelmi szektor ért hatások (az árstopok mellett a különadó és egyéb üzenetértékű szabályozó lépések) okozta puskaporos hangulatban az üzleti bizalom olyan mértékben sérülhetett, hogy árstopok nélkül valójában kisebb lenne az élelmiszerek áremelkedése.
De mint a 24.hu cikke felhívja a figyelmet, a hazai inflációt nem csak az élelmiszerársokk fűti. A gyenge forint az importot drágítja, a választási osztogatás pedig a keresleti oldalról adott támogatást az árak elszaladásának – amivel párhuzamosan a várakozások is elszálltak.
scontent-prg1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/291331610_1380700609076509_4203450914025381746_n.jpg?_nc_cat=109&ccb=1-7&_nc_sid=8bfeb9&_nc_ohc=UQnYjlo1wy0AX8_KQpf&_nc_oc=AQlquaY033an1RdRiGjBG_F8pHmm0UuD7rdDQeN7xrSieXVFxeUyO7XlPkLEYkWLSlY&_nc_ht=scontent-prg1-1.xx&oh=00_AT-sYchv7vIt8NFAW41ukvIKzJUzj3x69SX3BbgKCQi3qA&oe=631C9330