Kilencvenéves korában, december 21-én meghalt a Makra és a Sikátor szerzője, a Kossuth-díjas Kertész Ákos.
Fotó: Tóth István Csaba / MTI
Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született. A zsidó családba érkezett Kertész a holokausztot gyerekként élte túl. Később már polgári származása nehezítette útját, nem vették fel az egyetemre, ezért tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott. Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer − írta meg a Magyar Hang.
Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen hárman írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét. Kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől fogva jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve.
A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelenő, a magyarokat „genetikusan alattvalóként” emlegető írása. Ebben többek között Ady Endrére hivatkozott, és a holokausztban játszott magyar felelősségre hívta fel a figyelmet. A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról. Kertész végül 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért.
Díjait az Index.cikke sorolja.
" Genetikus alattvaló " magyarok ??
2010. óta történtek igazolni látszik kezdik ezt az állítást.
Egy önérzetes, büszke nép önszántából nem viselné el azt, amit az utóbbi 10-12 évben műveltek vele.