Miközben mindenki a végét keresi, az árstop rendszerből napról-napra nehezebb kiszabadulni. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az élelmiszerinfláció tetőzik, aminek előjele az volt, hogy az élelmiszeripar belföldi átadási árszintje sem nő már.
Egyre jobban nyögjük az árstop következményeit. Forrás: Pixabay
Ez lehetőséget adna az árstopok kivezetésére, csökkentve az importkényszert. Fékezi a drágulást, hogy az élelmiszerüzletekben a vásárlások mennyisége folyamatosan csökken. Az átlagosan közel másfélszeresére ugrott élelmiszerárak miatt 2018-as szint közelébe süllyedt a fogyasztás szintje a tavalyi év vége felé – írja a Portfolió.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös fellépése a termelőkkel és a kereskedőkkel az élelmiszerár-sapkák kivezetésére irányuló mielőbbi kormánydöntésért azt jelzi, hogy a hatósági árszabályozás „árstop spirálba” kényszerítette a piacot. Ebből napról-napra nehezebb kiszabadulni, de közben mindenki a végét keresi
– mondta Vámos.
Miközben januárban már nem emelkedett tovább az élelmiszerek árindexe a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint, egy év alatt 44%-kal nőttek az élelmiszerárak, ami a legmagasabb növekedés az egész EU-ban.
Vámos szerint egyértelmű, hogy mind az élelmiszeripar belföldi átadási árszintje (november-decemberben), mind a bolti élelmiszerárak (december-januárban) tetőzést mutatnak az átlagokat tekintve. Igaz, magas szinten tetőzve – az ipar valamivel 50% felett, az élelmiszerkereskedelem valamivel 50% alatt mozgatta az átlagárakat az utolsó mért időszakokban –, de a drágulás üteme már nem növekedett tovább. Mindez alátámasztja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter erre irányuló értékelését azzal megtoldva, hogy az árstop kivezetésének ez a fordulat lehet a feltétele.
Az OKSZ főtitkárának értékelése szerint fékezi a drágulást az is, hogy az élelmiszerüzletekben a vásárlások mennyisége (volumene) a második félévben hónapról-hónapra csökkent, decemberben már 8,3%-os volt a visszaesés.
Tehát a vásárlók egy árszint felett kevesebbet vásárolnak, és az alacsonyabb árfekvésű árucikkeket keresik – mondta Vámos György, hozzátéve, hogy ez változó termékcsoportonként, termékenként, sőt, az élelmiszereken belül is. „Ez nyilván arra kényszeríti a piac valamennyi szereplőjét, hogy fontoljon meg alaposan minden áremelési szándékot, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy bármi bármilyen áron eladható a boltokban. És ha túl vastagon fog a ceruza, akkor már nem lesz meg a remélt többletbevétel” – vélekedett. Vámos György szerint a visszaeső vásárlás azért is súlyos intés a piacnak, mivel a december hagyományosan az év legerősebb hónapja az év végi ünnepi bevásárlások révén.
Az átlagosan közel másfélszeresére ugrott élelmiszerárak miatt bezuhant piacon viszont hozzávetőleg mindössze annyit cipekedtek haza a háziasszonyok a tavalyi év utolsó hónapjában, mint 2018-ban. 2022 utolsó negyedévében 7% volt a piacvesztés volumene, éves szinten pedig 1,6%. Az infláció szerinte valóban mérséklődhet a következő hónapokban, de célszerű arra is figyelni az összevetésekben, hogy egy 2022-ben durván megemelkedett árszinthez képest következik ez be.
„Fog találni persze a vásárló olyan élelmiszereket, melyek olcsóbbak lesznek, de az átlagot tekintve még mindig az árszint emelkedése fogja jellemezni a piacot” – emelte ki Vámos. Célszerű előreszaladni és belegondolni, hogy az idei év legvégén valóban lehet egyszámjegyű a drágulás, de amihez hasonlítjuk majd – 2022 vége –, az egy rekord magas szint volt. És ha a két évet együtt nézzük, akkor oda lyukadunk ki, ahová a vásárló, aki nem felejti el, hogy honnan lódultak meg a korábbi árak – tette hozzá.
Az árstop kormányzat általi megszüntetése több szempontból is sürgető dolog lenne. Az árstop kivezetését követő napon, a visszarendeződés során – napról-napra – egyre nagyobb árugrásra kell számítani az árstopos termékeknél, hiszen a 2021. októberi árakról kell ugrani 2023-ban, tehát bő egy esztendővel később.
Nyomasztó teher, hogy mivel az árszabályozás következtében torzult piac már a termelők szintjén is kikényszeríti az import alapanyag behozatalát – fogalmazott Vámos György. Ha az árstopos csirkemell szépen fogy, márpedig nyilván sokkal többet vásárolnak belőle, a csirkecombból viszont sokkal kevesebbet, akkor a termelőnek is kétszer is meg kell gondolnia, mit honnan szerez be.
A gazdaságpolitikusokat leginkább az mozgathatja, hogy a vásárlók ne maradjanak majd akciók nélkül. Az általános drágulás közepette lefagyott piacon az élénkítés érdekében az árverseny éles lesz, csak éppen az árstop kényszerétől eltérően szélesebb termékkörben. „Az árstop mielőbbi kivezetésétől is függ ráadásul, mennyit lehet engedni a többi, drága élelmiszer árából a következő időszakban, nyilván a veszteségek nélkül kalkulálható árakat megcélozva” – vélekedett az OKSZ főtitkára.
i.redd.it/0sihy9gsmuo91.png