Újraírná az Orbán-kormány a törvényt: Hamarosan bejelentést tehet akkor is, ha veszélyben érzi a „magyar életmódot”

Újraírná a kormány a törvényt, ami alapján jelenleg panaszt vagy közérdekű bejelentést lehet tenni önkormányzati szerveknél, ha valaki egyéni jog- vagy érdeksérelmet tapasztal, vagy olyasmit észlel, aminek az orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja – írja a 444. A 2013-as törvénynek már a preambuluma sem csinál titkot abból, hogy ez a jogszabály az ország korrupcióellenes vállalásai miatt született meg, de Varga Judit javaslata ebből sem hagyná ki a genderkérdést.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 444.hu cikke szerint a kedden benyújtott módosító javaslatban szerepel egy újabb fejezet, amelynek címe: „Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések”.

Itt négy olyan esetet emelnek ki, ami alapján bejelentés tehető. Ha például valaki kétségbe vonja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Például ha valaki az örmények ellen próbál uszítani. De ugyanúgy bejelentésre adhat okot az is, ha valaki tagadja a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák bűneit, vagy esetleg akadályozza a nemzeti jelképek tiszteletét és használatát. De mivel ezeket az eseteket más jogszabályok már eddig is szankcionálták, ezért itt olyan sok változást a magyar életmód megvédéséről szóló fejezet sem hoz.

Azonban a negyedik pont alapján azok ellen is panaszt lehet tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik késégbe vonják

a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét

vagy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.

Egyelőre nem világos, pontosan mit jelent mindez, de mivel ezekre az esetekre az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer szabályai vonatkoznak, ilyen bejelentést bárki tehet szóban vagy írásban, a rendszer működtetője pedig nem fedheti fel a bejelentő személyét. Az még kérdéses, milyen büntetés szabható ki.

Amíg a diktatúrák bűneinek tagadásánál pontosan lehet tudni, hogy milyen büntetést helyez kilátásba a Büntető Törvénykönyv, abban egyelőre tanácstalanok maradnak a vizsgálók, mit érdemel, az, aki kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét. Hogy ezzel az jogellenes cselekmények feltárására létrehozott rendszerek mit kezdenek, azt nem tudni. Mindenesetre a törvény elfogadása után a vizsgálatok elindulhatnak, még ha értelmük nem is lesz.