A fideszesekkel teletömött Alkotmánybíróság szerint oké, hogy több tízezer kisnyugdíjas a brutális infláció ellenére sem kap emelést

Smidróczki István kisnyugdíjas két alkotmányjogi panaszáról döntött múlt héten az évek során fideszes bírókkal felduzzasztott Alkotmánybíróság.

A nyugdíjas csak szavazáskor fontos a Fidesznek. Forrás: Pixabay

Smidróczki azt sérelmezte, hogy a fideszes kormány rendeletei alaptörvény-ellenesen zárták ki őt a nyugdíjemelésre jogosultak köréből. Ezzel pedig ellehetetlenítették a mindennapi megélhetését is – írta a Mérce.

A férfi tavaly márciusban ment nyugdíjba és kimaradt a tavalyi soron kívüli júliusi nyugdíjemelésből, valamint a novemberi nyugdíj korrekcióból is. Miközben az ő létminimum alatti nyugdíját ugyanúgy érintette a tavaly meglóduló infláció, mint a többi nyugdíjasét. Azzal, hogy kimaradt a júliusi és novemberi emelésből, elmondása szerint a megélhetése került veszélybe. A férfi az idei januári emelésnél is hátrányba került, hiszen mivel a tavalyi két emelést nem kapta meg, így 2023 januárjában egy annál kisebb összegre jött csak neki a 15 százalékos emelés, mint ha a tavalyi évközi nyugdíj emeléseket is figyelembe vették volna.

Smidróczki István a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kért segítséget.

A júliusi rendkívüli nyugdíjemelés elmaradásával kapcsolatban életkori diszkriminációra tett panaszt. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a novemberi emelésből is kimaradt azzal érvelt, hogy a nyugdíj olyan biztosítás alapú járandóság (a befizetett nyugdíj járulékok okán), amelynek emelését a nyugdíjtörvény garantálja – írja a 24.hu.

A nyugdíjtörvény szerint ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés mértéket, akkor novemberben – január 1-re visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Az emelés tehát törvényesen, alanyi jogon jár. A gyakorlat azonban az, hogy bár az infláció minden nyugdíjast egyformán érint, a jogalkotó mégis ezreket rekeszt ki a nyugdíjemelésre jogosultak köréből.

Azért is különösen felháborító mindez, mivel eddig nem fordult elő az, ami most: az infláció olyan mértékűre nőtt, hogy az emelés csak akkor tudja biztosítani a nyugdíjak értékének megőrzését, ha az év közben nyugdíjba menők számára is nyújt valamilyen inflációs kompenzációt – írja a Smidróczkit képviselő TASZ jogsegélyszolgálata.

2021-ben például több mint 60 ezren mentek nyugdíjba, akik szintén kimaradtak a 2021. júniusi és novemberi emelésből.

Smidróczki azt kérte az Alkotmánybíróságtól, mondják ki, hogy:

· Sérti a diszkrimináció tilalmát, hogy azok biztosan nem részesülhettek a nyugdíjemelésben, akik 2021. december 31. után töltötték be a 65. évüket.

· Sérti a befizetett nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó tulajdoni jogot az, hogy ha a 2022. január 1-e után nyugdíjbamenők számára semmilyen kompenzációs garancia nincsen az éven belül akkor, amikor egy hiperinflációs környezetben szenved a gazdaság.

· A rendelet sérelmezett szabályait az Alkotmánybíróság semmisítse meg.

· Intézkedjen afelől, hogy a nyugdíjemelés minden nyugdíjban részesülő személy számára a gazdaság romló helyzetének megfelelően határozzon meg olyan emelést, ami nem veszélyezteti a tulajdoni várományhoz való alapvető jogot.

Az Alkotmánybíróság mindkét érvet lepattintotta gyakorlatilag érdemi gondolkodás nélkül. Arra, hogy valahogyan meg kellene védeni az inflációtól azokat a nyugdíjakat, amelyek 2022 elején lettek megállapítva, a testület azt mondta, hogy csak a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett, a ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság minősül olyan vagyoni értékű jognak, melyet az Alaptörvény véd.