Az átláthatóság és a nyilvánosság bevonásának hiánya miatt az uniós helyreállítási alap megtervezésével és végrehajtásával is problémák lehetnek több európai országban – szakértők és civil szervezetek szerint.
Orbánék ismét koppannak, de sajnos mi, magyarok is. Forrás: Pixabay
Magyarország a jogállamisági eljárás miatt még eleve nem kap forrásokat az RRF-ből – írja a Portfolió.
Az előlegfizetéseket viszont a fideszes kormány már megkezdte a magyar költségvetés terhére, a vizsgálatok szerint súlyos problémáktól terhelve. A hazai projektek tervei problémásak, végrehajtásuk körül is számos aggályt azonosítottak.
A Citizens’ Observatory for Green Deal Financing által készített jelentés szerint Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Olaszországban, Lettországban, Lengyelországban és Spanyolországban is gondok vannak az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) felhasználásával. A szervezet vizsgálata feltárta, hogy az alapok elosztásáról szóló döntéseket a civil társadalom, a nyilvánosság és az érintettek megfelelő bevonása nélkül hozták meg.
Semmilyen, vagy csak nagyon felszínes társadalmi egyeztetés volt az RRF-tervek végrehajtásáról, a támogatási programokról. Ráadásul utólag is kevés belelátása van a nyilvánosságnak a források elköltésébe, a finanszírozott projektekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés korlátozott, ami az átláthatóság hiányára utal.
A társadalmi egyeztetés és a nyilvánosság bevonásának elmulasztása olyan beruházásokhoz vezetett, amelyek nem veszik figyelembe a lakosság érdekeit. Sok beruházás a kis- és középvállalkozások (kkv-k) vagy a közszféra helyett nagyvállalatokhoz került, és olyan nagy infrastrukturális projekteket terveznek, amik környezetrombolóak, miközben az RFF támogatás célja a fenntarthatóság és a klímacélok teljesítése lenne.
Az alapokat a Covid-19 világjárvány által sújtott országok támogatására és az ellenállóbb gazdaságok létrehozására szánták, de nem erősítették meg az egészségügyi rendszereket, sem más közszolgáltatásokat. A döntéshozatali folyamat elsősorban a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság közötti egyeztetésekre korlátozódott, a civil társadalom csak korlátozott mértékben vehetett benne részt. Egyes országokban intenzíven bevontál az állampolgárokat a célok és a programok meghatározásába, más országokban viszont nem volt részvételi lehetőség, ami potenciálisan rossz projektkiválasztáshoz vezetett.
Magyarországon a tervek között szerepel még fosszilis erőművek építése is.
Bár az Európai Bizottság már tavaly november 30-án jóváhagyta Magyarország gazdaságélénkítési és ellenálló képességi tervét, de a pénzeszközök folyósításának feltétele, hogy az ország teljesítse az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos 27 konkrét feltételt.
A magyar RRF-ből 5,8 milliárd euró vissza nem térintendő támogatás járna, de sem ehhez, sem a horizontális feljogosító tételek miatt felfüggesztett kohéziós forrásokhoz nem férnek hozzá Orbánék, bár lépéseket tettek a Bizottság aggályainak kezelésére, és jogszabályokat alkottak az RRF-támogatások és hitel hivatalos igénylésére. A konzultációs folyamat átláthatóságának és a nyilvánosság bevonásának szintjét azonban kritika éri, mivel alig voltak társadalmi egyeztetések a helyreállítási tervek és fejlesztési programok megalkotásakor.
A magyar gazdaságélénkítési terv és a pályázati felhívások elérhetők a kormány honlapján, de a honlap funkcionalitása és a frissítések nem megfelelőek az átlagpolgárok aktív bevonásához vagy a nyilvános konzultáció elősegítéséhez. A projektek véleményezését túlbonyolított regisztrációs folyamathoz kötik, az észrevételezési határidők túl rövidek. A fideszes kormány ráadásul tovább erősítené az orosz függőséget gázerőművek építésével, miközben a saját polgárai jólétét szolgáló lakóépületek energetikai felújítása és a közösségi megújuló energiatermelés támogatása nem érdekli őket.
3 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás