Majdnem duplájára nőtt a magyar államadósság devizaaránya az elmúlt három évben.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Az előző évekhez képest 2022 során tovább nőtt az államadósság devizaaránya, ezt pedig lekövették azzal, hogy 2023-ra megváltoztatták a devizakötvény-arány előírásait: korábban a teljes adósság 25 százaléka lehetett a devizatartozás, tavaly ezt 30 százalékra emelték. Az ÁKK tavalyi finanszírozási tervében már a 2022-es terv közel duplájával, 2974 milliárd forintnyi bruttó devizakibocsátással számoltak, év végére pedig az államadósságkezelő becslése szerint: a devizaarány három év alatt közel megduplázódott, mintegy 27 százalékra nőtt
- számol be a 24.hu.
Tavaly az ÁKK rögtön január elején 4,25 milliárd dollár (akkori árfolyamon 1600 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényeket, ám ezt csak igen drágán, a korábbiaknál magasabb kockázati felár mellett tudta meglépni. Lapunk akkori cikkében arra jutott, hogy nagy valószínűséggel nem lett volna szükség a devizaarány növelésre, ha az uniós „ingyenpénz” rendben beérkezett volna. (Orbán Viktor kormányfő korábban még fel is hívta rá a figyelmet, hogy ha Brüsszelből nem érkezik pénz, akkor az ország a pénzpiacokról finanszírozza magát.) A másik elemzői magyarázat az volt, hogy dübörgött az energiaválság, és az országnak nagy szüksége volt a devizakészletre, főként az energiaimport fedezése miatt
- folytatja a lap.
Miután 2023-ban az energiaárak csökkentek, így a külkereskedelmi mérleg a 2022-es 8,6 milliárd eurós rekordhiány után az év derekára pozitívba fordult, emellett pedig nemrégiben küderült, hogy hazánk mintegy 10,2 milliárd eurónyi EU-forráshoz férhet hozzá, sőt az RRF-ből is megnyílt közel 1 milliárd euró.
Első látásra tehát a helyzet nagyot változott, ennek ellenére az ÁKK 2024-ben folytatta az előző év gyakorlatát: rögtön január elején 2,5 milliárd dollár (mintegy 860 milliárd forint) értékű devizakötvényt bocsátott ki, a tervezett 2 milliárd helyett.
Az ÁKK 2024-es finanszírozási tervéből kiderül, hogy az idén mintegy 6,7 milliárd eurónyi (2579 milliárd forint) bruttó devizakötvény-kibocsátással számolnak, ami ugyan némileg kevesebb, mint a tavalyi, de még mindig sokkal magasabb, mint a 2022-es. (Ebből 4,6 milliárd euró lehet a nettó, vagyis az új kibocsátás, a maradék 2,1 milliárdból a lejáró devizaállományt finanszíroznák.) Az ÁKK tervének „gyenge pontja”, hogy 2,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol, miközben a 2023-as hiány 6,1 százalék lett. Jelen állás szerint nem valószínű, hogy a kormány képes lesz tartani az alacsony deficitcélt, így nem lenne meglepő, ha ennél jócskán nagyobbra hízna a 2024-es költségvetési hiány, és több devizakötvényt kellene kibocsátani
- prognosztizálja a 24.hu.
Orbán : Megdupláztam az államadósságot, hitelt, hitelre halmozok...
www.facebook.com/photo.php?fbid=5987315241296196&set=p.5987315241296196&type=3