Szinte biztosra veszi a piac, hogy kedden az eddigi 75 bázispontról 100-ra gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét az MNB Monetáris Tanácsa.
100 százalékpontos kamatvágás jöhet kedden. Forrás: Pixabay
A múlt héten már Virág Barnabás alelnök is erős üzenetet küldött a piacnak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a fokozódó kamatvágási várakozások már eddig is megviselték a forintot, kérdés, mi lesz, ha be is váltja ezt a jegybank – írja a Portfolió.
Tavaly szeptemberben 13 százalékon ért össze az alapkamat és az egynapos betéti ráta, azóta havi 75 bázisponttal csökkentette előbbit a Monetáris Tanács, így december végére 10,75 százalékra mérséklődött a kamatszint.
Korábban az MNB a stabilitást és a kiszámíthatóságot hangsúlyozta, így minden adott lenne a lazítás folytatásához ugyanilyen ütemben. Viszont a decemberi infláció alacsonyabb lett a vártnál, így felerősödtek a kamatcsökkentési várakozások. Erre tett még rá egy lapáttal majdnem két hete Virág Barnabás, mivel az MNB alelnöke szerint legalább annyi érv szól a 100 bázispontra gyorsítás, mint a 75 bázisponton tartás mellett.
A decemberi inflációval az MNB által gyakran emlegetett visszatekintő reálkamat 2006 óta nem látott csúcsra emelkedett. Így egyrészt lehetőség van erősebb lazításra, másrészt fokozódhat a nyomás rajtuk, hogy a gazdasági növekedés támogatása érdekében erősebben vágják a kamatot. Orbán Viktor fideszes miniszterelnök múlt heti direktívája szerint az infláció legyőzése után idén a növekedés beindítására kell fókuszálni.
A elemzők többsége ennek fényében 100 bázispontos kamatcsökkentést vár, az irányadó kamatráta 9,75 százalékra csökkenése mellett.
Még egy nagyobb kamatcsökkentés mellett is jelentősen az infláció, illetve a piac által év közepére várt kamatszintek felett tartózkodna az alapkamat, így a januárit követően februárban is 100 bázispontos vágást várunk. Ezt követően kérdés, hogy a gyorsított tempót lehet-e folytatni, mivel ez az infláció mértékétől is függ – véli Árokszállási Zoltán. Az Equilor elemzője szerint tavasz-nyár fordulójára jelentősen lelassulhat a kamatcsökkentési ütem, mivel az éves inflációs adatokban az év második felében már némi emelkedést várnak. Eközben a nemzetközi piacokon is arra számítanak, hogy a piaci várakozásokhoz képest valamivel lassabban fogja csak csökkenteni a kamatszintet a Fed és az EKB, ami korlátozhatja az MNB mozgásterét is az év második felében.
Az év első hónapjaiban még lendületesen csökken az infláció, később azonban megtorpan a trend, az éves indexek egy hullámzó pályára állnak, év végére pedig újra 5% közelébe emelkedhet az év/év árindex -ami azt jelenti, hogy valószínűleg az MNB-nek is vissza kell térnie egy lassabb, fokozatosabb lazítási ütemre. Év végére valamivel 6% alatti alapkamatot várunk – emelte ki Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.
Az utóbbi napokban már látszott a piacon, hogy a fokozódó kamatcsökkentési várakozások a forint gyengüléséhez vezettek, mivel ez gyorsabban olvadó kamatelőnyt jelent a magyar deviza esetében.
Kérdés, mennyire árazta be a piac a 100 bázispontos következő lépést, okozhat-e még meglepetést bármi akár a kommunikációjában. Ez döntheti el ugyanis a forint pályáját a következő hetekben.
A fő kérdés, eléri-e a forint idén a 400-as euró határt. Ennél a lélektani határnál gyengébb forintárfolyammal a többség nem számol, a továbbra is magas kamatszint miatt nem is indokolt egyelőre 400 feletti szintekről beszélni – miközben a fideszes kormány az üzemanyagok literenkénti negyven forintos, januári adóemelése során 420-as euró árfolyamot dobott be.
Becsey Zsolt, az Unicredit elemzője szerint a jelenlegi szintről lefelé mérsékelt a tér az euró-forintban, év közben viszont elképzelhető 400 körüli árfolyam is.
Új hozzászólás