A Szcientológia és a rasszizmus

1960. március 21-én, a dél-afrikai Sharpeville-ben, hetvenkét békés tüntetőt ölt meg a rendőrök sortüze. E szomorú és brutális bűntett nyomán, 1966-ban az ENSZ közgyűlése március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem napjának nyilvánította. Az ősi és a modern vallások többsége következetesen és élesen elítéli a rasszizmust. Emberhez méltatlannak, társadalmilag és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják. A Szcientológia igen különleges megközelítésben szemléli a rasszizmus jelenségét. Eltévelyedésnek (saját szóhasználatukkal: aberrációnak) tekintik, melyet lelki gyakorlataik segítségével meg lehet szüntetni, különösebb nehézség nélkül. L. Ron Hubbard, a Szcientológia alapítója úgy tartotta, hogy a lélek, a szellemi lény egészségi állapotát jól jelzi az, hogy mi mindent tekint saját élete részének, tettei céljának, felelősségi zónájának. Egy nagyon rossz állapotban lévő ember önző, csak magával törődik, mások érdekeit figyelmen kívül hagyja, azok nem is igen jutnak el a tudatáig. Ha kicsivel jobb kondícióban van (mentális értelemben), akkor fontossá válik számára a család. Még jobb állapotban a baráti kör, az egyesület, a nemzet is kellőképpen fontossá válik a számára ahhoz, hogy tevőlegesen dolgozzon ezek jövőjéért. Ha pedig még fejlettebb személyiséggel bír valaki, az egész emberiségért is kész hadba szállni. A nagyobb tudatossággal rendelkezők számára azonban még itt sem ér véget az élet hatóköre. Hubbard dinamikának, hajtóerőnek nevezi azokat a területeket, melyeken az élet megnyilvánulhat. Nyolc ilyen dinamikát különböztet meg egymástól. Ez a korábban említett négy területen felül (önmagunk, családunk, csapatunk-nemzetünk, emberiség) magában foglalja az élővilágot, a fizikai univerzumot, a szellemi létezést, és az Istent. Egy aberrációtól, azaz eltévelyedéstől, lelki sérülésektől, bűnöktől mentes ember mind a nyolc dinamikán él, célokat tűz ki, óv és cselekszik. S valóban, ha történelmünk legnagyobb alakjait vesszük górcső alá, bizony megtaláljuk náluk is Hubbard emelkedettséggel kapcsolatos elgondolásait. Az olyan földöntúli személyiségek, mint példának okáért Buddha vagy Jézus Krisztus, mind a nyolc dinamika mentén elmélkedtek és cselekedtek. Szeretetük nem ismert határokat, bölcsességüket nem bőrszín vagy társadalmi rang alapján mérték. Amikor 1776-ban aláírták Észak-Amerikában a Függetlenségi Nyilatkozatot, mind az ötvenhatan, akik kézjegyükkel látták el a dokumentumot, a halálbüntetést kockáztatták. Aligha csak magukra és családjukra gondolhattak, amikor e bátor lépést megtették, és fekete tintába mártott lúdtollukkal történelmet írtak. Természetesen, oldalakon át sorolhatnánk a példákat. Úgy tűnik, lelkileg egészségesnek lenni, aberrációktól mentesen élni, időnként bizonyos kockázatok felvállalásával jár. Úgy tűnik, a lelki egészség, a felelősség felvállalása vörös posztóként hat mindazokra, akik mások elnyomásával akarnak előre jutni, és akik kizárólag önmagunk igényeit tekintik érvényesnek. Ám, az élet már csak ilyen: időnként kockázatos, és veszélyes játszma. „Mi, akik az Egyházhoz tartozunk, hisszük, hogy minden ember egyenlő jogokkal lett teremtve, fajtájára, bőrszínére vagy vallási hovatartozására való tekintet nélkül.” (részlet a Szcientológia Egyház Hitvallásából)