A Kúria dönthet a devizahitelesek sorsáról

Fontos döntés készül a devizahitelek kapcsán: jövő héten, kedden dönt a Kúria abban a perben, amelyet a devizahitelesek indítottak a kereskedelmi bankok ellen. A tét nagy, hiszen a Kúria döntése precedenst is teremthet a többi bíróság számára, ami tömeges pereket eredményezhet. Bár a magyar jog az amerikai joggal ellentétben nem a precedensekre épül, a Kúria döntése kényelmes hivatkozási alapot jelenthet az ügyben kevésbé járatos bíróságok számára.

Szász Károly, PSZÁF elnök napokban nyilvánosságra került levele szerint katasztrofális hatással lenne a bankszektorra – akár bankpánikot vagy szélsőséges esetben államcsődöt is előidézhetne –, ha a Kúria elmarasztaló döntést hozna. Előfordulhat ugyanis olyan szcenárió, ami mellett az eredeti (a hitel felvételekor érvényes) árfolyamon kellene visszatörleszteni a devizaalapú kölcsönöket, így a teljes ezermilliárd forintos veszteséget a bankrendszer állná. Ezt a végtörlesztés okozta veszteségnél is súlyosabb tőkevesztést csak nagy tőkepótlások segítségével élhetné túl a magyar bankszektor. Ekkor azonban már kérdéses volna, hogy ismét állná-e a cechet a külföldi anyabanki kör.

Nem kérdés, hogy az anyabank másodszorra nem fogja állni a veszteséget, mert 2008-ban többet invesztáltak az itteni bankokba mint amennyi az eredeti beruházás volt, és azóta kiszámíthatatlan környezetben termelik a ráfizetést. Legalább is a többség.

Ezért a Kúria döntése inkább az államosítás és a nemzeti, kuruc bankocskák kialakulását vetíti előre.