Törökországgal együttműködve véget kell vetni az illegális bevándorlásnak a görög-török uniós külső határon, és "legalizálni kell a migrációt" – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
A konzervatív CDU elnöke a bajor testvérpárt (CSU) vezetőjével, Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel a pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakciójának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a menekültek bevándorlásának legalizálására azért van szükség, hogy az Európai Unió és Törökország meg tudja osztani egymás között a Törökországba érkezett kétmillió menekült ellátásának terhét.
Az elképzelés szerepel a Merkel és Seehofer vezetésével vasárnap kidolgozott közös kezdeményezéseket bemutató állásfoglalásban is, amely szerint mielőbb össze kell hívni egy EU-Törökország csúcstalálkozót, amelyen dönteni kell egy "legális menekültkontingens" áttelepítéséről Törökországból az EU-ba.
A kancellár a német iparvállalatok szövetségének (BDI) keddi berlini konferenciáján elmondott beszédében hangsúlyozta: ha sikerül elérni egy kontingens legális áttelepítését, "ragaszkodni kell a terheknek a tagállamok közötti méltányos megosztásához, különben nem fog működni a rendszer".
A menekülthullámon "nem lehet a német-osztrák határon úrrá lenni", és ugyan "nem kérdés, hogy Németországban minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, de ha túl kicsiben gondolkodunk és túlságosan önmagunkra vonatkoztatva gondolkodunk" a problémáról, akkor nagy veszélybe kerül Európa.
Közös, uniós megközelítésre van szükség, különben "aki ma Európában azt gondolja, hogy nem érintett, az holnap valamilyen módon érintett lesz, ha másként nem, akkor úgy, hogy megkérdőjeleződik Európa egysége" – mondta a német kancellár a BDI konferenciáján.
A tanácskozás után, a CDU/CSU-frakció ülése előtt Angela Merkel és Horst Seehofer is kiemelte, hogy a harmadik koalíciós partnerrel, a szociáldemokrata párttal (SPD) meg kell állapodni az utolsó vitatott kérdésben, a tranzitzónák ügyében a három párt vezetőjének csütörtöki találkozóján.
A szociáldemokraták részéről kedden kompromisszumkészséget jeleztek. Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke ugyancsak a BDI konferenciáján azt mondta, hogy a nézeteltérés egyáltalán nem annyira súlyos, ahogyan a hírekből kitűnik.
21 hozzászólásarrow_drop_down_circle
valahogy úgy tűnik, Merkel ellentmondást nem tűrően irányítja európát...(?)
De itt nem is ez a lényeg, hanem annak ellenére, hogy már fél európa töke tele van az arabokkal, ő magácska még néhány tízmillióval telenyomna minket.
Nem tudom lefizetik ezt a nőt, vagy csak magától ilyen hülye?
Abszolőte igaza van, de érdemes a normáls cikkeket némte vagy angol nyelven is elolvasni. Illetve, pontosítok: csak ott érdemes.
Az Eu. vezetése pedig úgy áll a dolgokhoz, hogy más is hozzáférjen, így aztán most Merkel az élre állt.
De gyorsan!
Idióta!
,,
Két elképzelés vitázik egymással: a nacionalista és a háttérhatalmista.
Az egyik szerint az EU legyen a tagállamok nemzetközi szervezete, mely átvesz ugyan egyes funkciókat a tagoktól, de ez nem érinti azt, hogy a tagállamok szuverenitása megmarad.
A másik szerint az EU legyen szuperállam, melynek fő szerepe a tagállamok népének elnyomása, egyes dogmának kikiáltott elvek, valójában népellenes érdekek alapján.
Láthattuk idén Görögországban ezt élőben: az EU fő szerepe az volt, hogy a görög nép és az általa demokratikusan megválasztott kormányzat ne dönthessen szabadon arról, hogy mi módon képzeli el társadalma jövőjét.
Természetesen mindkét út zsákutca.
A nacionalista szuverén államok rendszere tarthatatlan. A globalizált világban ez egyedül a háttérhatalmat segíti valójában, mely így könnyebben képes megosztani ellenfeleit.
Azt pedig, azt hiszem, különösebben magyarázni kell miért nem jó az, ha senki által meg nem választott és senki előtt nem felelős szervek kényszerítenek rá az EU népeire olyan elveket, melyek azok nem akarnak.
A megoldás a harmadik út: a népi EU, azaz ahol az EU polgárai szabadon választják meg az EU vezetését és az az által követendő politikát.
Ismétlem tehát: a nacionalista elmélet legfeljebb taktikai, ideiglenes lépésként fogadható el a háttérhatalmista, népellenes brüsszeli oligarchikus rend ellen, de semmiképpen sem végső célként.": politika eu európa nacionalizmus háttérhatalom
Egy ilyen hazaáruló nő amikor a törökök bejöttek nem gulyáslevest öntött volna a nyakukba hanem kakaó zsömlebucival várta volna őket, a szulajmánnak odadobva az iskolás leánykáinkat (is).
Ébresztő, ez itt nem háború lesz, hanem ez maga a trójai háború.
A nacionalizmus gyakran a nemzet és állam egységéből indul ki, azt hirdeti, hogy a nemzetet a teljes szuverenitás joga illeti meg. A nacionalizmus kiindulópontja, hogy mindenkinek van nemzetisége, a politikai közösség, a nemzetállam pedig ezen az alapon nyugszik.
Minden nemzetnek megvannak az úgynevezett „referencianemzetei”, tehát azok a nemzetek (általában a szomszédai), amelyekhez méri, amelyekkel összehasonlítja magát (a magyaroknak például a románok vagy az osztrákok, a szlovákoknak a magyarok és a csehek, a lengyeleknek az ukránok stb.) A nacionalizmus főleg a liberálisok és neoliberálisok által egyik legtöbbet vitatott nézetrendszere...
Mert a ma még ötletelés szinten köztudatba bedobott dolgok a háttérben már rég eldöntöttek.
Nekünk, európaiaknak annyi.
A kelet-európait hosszú éveken át szívatták a munkavállalási engedélyekkel, itt meg röpke fél év alatt feje tetejére állítják Európát a (félre)vezetői.
Új hozzászólás