Édesapjuk halála miatt ment Szanaába, a polgárháború és rendszeres szaúdi bombázások által sújtott Jemen fővárosába egy magyar testvérpár még nyáron. Néhány hónappal ezelőtt még volt esély a békére, ebben bízva indultak útnak. A harcok viszont kiújultak, a főváros nemzetközi repülőterét lezárták, így a két magyar állampolgár a fővárosban rekedt. Ádenbe kellene eljutniuk, de nem mernek nekivágni a rablóbandákkal teli útnak.
"Itt köröznek most is a város fölött, hallom a bombázók hangját. Általában katonai célpontokat támadnak, de volt már, hogy a mi házunk ablakai is beleremegtek egy-egy robbanásba. Az a baj, hogy Szanaa lakóövezeteibe is telepítenek időnként katonai eszközöket a lázadók, amiket aztán a támadó repülőgépek célpontnak tekintenek. Amikor a lakóházak közé dobnak bombákat a gépek, sajnos civilek is halnak meg. Szerencsére a mi környékünk biztonságosnak mondható, bízunk abban, hogy ez így is marad."
Így írta le helyzetét a Propellernek a Magyarországon született Nur, akivel interneten keresztül tudtunk kapcsolatba lépni. Nem ez a valódi neve, de kérte, hogy egyelőre ne áruljuk el, hogy hívják, mert szerinte így nagyobb biztonságban van. A nő testvérével van Jemen fővárosában. Már egy hónapja haza kellett volna jönniük. Indulás előtt azonban bombázások kezdődtek, a főváros repülőterét pedig lezárták, járatát törölték. Helyben élnek rokonai, az ő házukban húzzák meg magukat.
Mi folyik Jemenben?
Nurék egy polgárháború kellős közepébe csöppentek, bár amikor elutaztak, viszonylagos nyugalom volt az országban. Minden jel arra mutatott, hogy a béke tartós lesz – mondják. A konfliktus viszont nagyon összetett: politikai, törzsi és muzulmán vallási ellentétek is fűtik. A fővárost, ahol Nurék tartózkodnak, a szomszédos Szaúd-Arábia gépei szórják szinte minden nap bombákkal, mert az ország egy arab koalíció élén beavatkozott a harcokba.
Mostanra úgy alakult, hogy két fő csoport között zajlik az ellenségeskedés: az egyik oldalon a szunnita kötődésű csapatok állnak, nekik a déli országrészben, Ádenben van a központjuk. Itt tartózkodik jelenleg Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök, akit a nyugati hatalmak legitimnek tekintenek. Velük szemben állnak a húszi lázadók, akik viszont a muzulmán vallás siíta irányzatát követik. Ők az arab tavasz után azért lázadtak fel az elnök ellen, mert úgy érezték, meg akarja gyengíteni hatalmukat egy új alkotmány bevezetésével.
A helyzet "természetesen" ennél sokkal kaotikusabb. Az ország volt elnöke például szunnita, ennek ellenére egy oldalon áll a siíta húszikkal – az új elnök, a szintén szunnita Hádi ellenében. A volt elnököt úgy hívják, hogy Ali Abdalláh Száleh, és 2012-ben mondott le az arab tavasz tüntetéseinek hatására a hatalomról – 33 év után.
A háború 2015 tavaszán durvult el nagyon, amikor a húszik megszerezték a főváros, Szanaa felett az irányítást. Ezt nem nézte tétlenül a szunnita új elnököt támogató Szaúd-Arábia, és légicsapásokat kezdett a lázadók állásai ellen. A Hádi ellen fellépő Száleh házát is találat érte a fővárosban, a régi elnök ekkor állt nyilvánosan is a húszik mellé.
A húszik mögött ellenfeleik szerint Irán áll. Irán ugyan hivatalosan tagadja a lázadók felfegyverzését, de az ország vezetői rendszeresen elítélik a szanaai bombázásokat, sőt, népirtásnak is minősítették azt tavaly tavasszal.
Az örökséget intézték
Hogyan került ebbe a káoszba egy magyar testvérpár? Egy szomorú családi esemény miatt mentek Jemenbe: meghalt édesapjuk. Nem a háborúban vesztette életét: idős volt, természetes halállal halt meg.
"Apám jemeni, orvosnak tanult Magyarországon. Itt ismerkedett édesanyámmal, aki magyar"
- mesélt családjáról Nur. Ő is és testvére is Magyarországon tanult, a család is itt élt. A gyerekekkel viszont többször is jártak édesapjuk hazájában. Amikor Nurék felnőttek, az apa hazatért Jemenbe nyugdíjaséveire.
"Jemen nekem ugyanúgy otthonom, mint Magyarország" – mondta Nur. "Apámhoz sokszor jöttünk látogatóba, itt is vannak rokonaim, barátaim. Beszélem a nyelvet, imádok piacra járni. Imádom az országot, Szanaát és Ádent is. Apám temetésére viszont nem tudtam eljönni a polgárháború miatt. Viszont egyből jöttem, ahogy tehettem. Éppen béketárgyalások zajlottak, úgy nézett ki, vége lesz a konfliktusnak. Minden itteni rokonom és barátom ebben bízott. Nem voltak harcok, nem volt bombázás. Legalább apám örökségét el akartam rendezni. Voltak kisebb tartozásai is, azokat is vissza akartam fizetni. A család becsülete errefelé nagyon fontos dolog, nem akartam, hogy magyarázkodni kelljen a pénz miatt."
A béketárgyalások Kuvaitban folytak. A főváros repülőtere is nyitva volt, ami a térségben biztos jele a békének. Nurék augusztusban érkeztek Szanaa-ba, úgy volt, hogy még abban a hónapban vissza is jönnek. 19-én indult volna a repülőgépük. A tárgyalások viszont augusztus 7-én megszakadtak, a harcok kiújultak a polgárháborúzó felek között. A szaúdi vezetésű koalíció is újrakezdte a főváros bombázását. A repülőteret augusztus 9-én zárták le.
"Furcsa, de itt nem félek" – mondta Nur. "Jó emberek között vagyok, az utcán sem érezni, hogy háború van. Sok például az esküvő. Az emberek megtesznek mindent, hogy normális életet éljenek. Ami viszont nagyon megvisel pszichésen, az a várakozás. Mennék haza Magyarországra, a gyerekeim várnak. Ádenből, a tengerparti nagyvárosból járnak is repülők, de oda nem merünk elindulni. Az út tele van emberrablókkal. Ha meglátják a magyar papírjainkat, biztosan túszul ejtenek."
Jelentkeztek a külügynél
Nur félelme nem alaptalan, ezt a magyar külügyminisztérium is megerősítette a Propellernek. "Jelenleg akár az ott tartózkodók kiutazása is kockázatokkal járhat, ezért nem javasoljuk a főváros elhagyását" – írták. A minisztériumban egyébként tudnak a testvérpárról. Nur maga írt e-mailt a Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban lévő magyar konzulátusra.
A külügyminisztérium sajtóosztályán azt is közölték, hogy a nemzetközi közösség – így Magyarország is – 2015. május 4-én fejezte be az evakuálást Jemenből, azóta nem zajlik evakuáció – így nincs lehetőség arra, hogy bármilyen úton "kihozzák" a testvérpárt Szanaából. A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2015-ös evakuálás óta a magyar állam különösen nem javasolja a jemeni beutazást. "Amennyiben az állampolgár ennek ellenére mégis beutazik, azt saját felelősségére, a veszélyek és kockázatok ismeretében teszi" – írták.
A Külügyminisztérium arról is tájékoztatta a testvérpárt, hogy ha saját felelősségükre úgy döntenek, mégis elhagyják Szanaát, mi a legjobb, amit tehetnek.
Szanaából a RAHA busztársaság megy Ádenbe, ahonnan jelenleg heti két alkalommal a Yemenia légitársaság repülőjárata indul Jordániába, illetve Egyiptomba. A járatot igénybe venni és Áden tartományba bejutni akkor van lehetőség északi irányból, ha a buszon utazónak van érvényes repülőjegye valamelyik járatra a kettő közül. A jegyeket az Áden tartomány határán felállított ellenőrző ponton meg is nézik. A buszjárat a két város közötti nagyjából 400 kilométeres távolságot mintegy 10 óra alatt teszi meg – bár ehhez még a külügyminisztérium tájékoztatása szerint is szerencse kell. A Nemzetközi Migrációs Szervezet úgy tájékoztatta a külügyet, hogy a járatot az összes szembenálló és harcoló fél általában tiszteletben tartja.
A magyarok viszont egyelőre maradnak. "Egyetértünk a külügyminisztérium tisztségviselőivel, itt biztonságban vagyunk" – mondta Nur. Abban reménykedik, hogy ha egyszer már sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a háborúzó feleket, heteken belül megint sikerülhet.
"Ebben a háborúban már meghalt 10.000 ember. Az otthonukat 3 milliónyian voltak kénytelenek elhagyni. Ha a világ nem akar még egy Szíriát, muszáj tenniük valamit"
- mondja.
A légitámadások közben folytatódnak. Újabban gyárakat, kórházakat is találat ér. Szeptember elején négy gyerek halt meg, amikor lakóépületeket ért találat a fővárosban.
Nem Nur az egyetlen magyar nő, aki háborús övezetben rekedt. Szeptember elején a Blikk írt Mónikáról, aki 16 éve, helybéli férjével költözött Szíriába. Ő is hazajönne, de – hasonlóan Nurhoz – csak egy veszélyekkel teli egérúton tudna menekülni a háború poklából.
- L. Nagy Gábor -
Új hozzászólás