Nem küzd tovább Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) távozó elnöke azért, hogy őt indítsa kancellárjelöltként a német szociáldemokrata párt (SPD) a 2017-es németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson – írta a Der Spiegel című német hírmagazin a pénteken megjelent számában.
A hetilap szerint az SPD-s politikus karácsony előtt párttársak előtt jelezte, már nem számol azzal, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje lesz a 2017 őszi Bundestag-választáson. Így Sigmar Gabriel pártelnök kezébe került a döntés arról, hogy ki legyen Angela Merkel hivatalban lévő kormányfő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjének SPD-s kihívója.
A Der Spiegel szerint a pártban nyílt titok, hogy Martin Schulz vállalná a megmérettetést, de nem mer fellépni Sigmar Gabriellel szemben, akiről ugyancsak tudható, hogy foglalkoztatja a kancellárjelöltség.
Az SPD-ben az eddigi tervek szerint január végén döntenek a kérdésről. Sigmar Gabriel mögött felsorakozott már több vezető szociáldemokrata politikus, köztük a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hannelore Kraft és Torsten Albig schleswig-holsteini kormányfő.
Német hírportálok beszámolói szerint Martin Schulz szóvivője útján spekulációnak minősítette a Der Spiegel jelentését, Ralf Stegner, az SPD egyik alelnöke pedig azt mondta, hogy továbbra is érvényes az eredeti terv, januárban döntenek majd a kancellárjelöltségről.
Az SPD országos választói támogatottsága a 20-22 százalékos sávban van, míg a koalíciós társ, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 35-38 százalékon áll. A szociáldemokraták csak akkor szerezhetik meg a kancellári tisztséget, ha a most ellenzékben lévő Zöldekkel és a Baloldallal alakítanak kormányt a Bundestag-választás után, de a felmérések alapján nem valószínű, hogy a három párt elnyeri a képviselői helyek többségét. A Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága hosszú ideje egyaránt a 9-12 százalék közötti sávban mozog.
Az Európai Parlament érettségivel nem rendelkező elnöke (a tizenegyedik osztály után elbocsátották az iskolából, mert kétszer megbukott) hosszú ideig alárendeltnek érezte magát, mára azonban kisebbségi érzését a büszkeség váltotta föl; vitte valamire. Mégpedig iskolai végzettség nélkül, és azután, hogy első élettársa elhagyta, mert szünet nélkül részeg volt. "
Azt hiszem ebből bőven elég ennyi - nem sokat vesztett vele Németország.
Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnöke és Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) távozó elnöke egy piedesztálon.
wikipédia: iskolái: általános iskola... és még ő akart kancellár lenni?
bezzeg nálunk: Farkas Flórián képviselőnek is van egy politológia diplomája. Akár ő is vezethetné az unijót...(is)