Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában – jelentették be kedden Brüsszelben.
Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban volt.
Fotó: wikipedia CC BY 2.0/Flickr/Stéphane Mignon
Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd euró irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig – ugyancsak 2018-as árakra átszámolva – 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.
Az összeg a bizottsági szakértők számítása szerint folyó áron 20,2 milliárd eurót tesz majd ki, ha a jövőbeli inflációval is számolnak. A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint.
A 2008-as válság déli veszteseinél nőhet a támogatás
Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné.
Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie. A sajtó által megkérdezett szakértők úgy vélik, a legnagyobb nyertes Olaszország, Spanyolország és Görögország. Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen.
Egyes hírportálok rámutattak, hogy a 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig kétszámjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti, Olaszország és Görögország ráadásul a menekültek és migránsok első számú belépési pontja a kontinensen.
Nincs köze ahhoz, hogy egyes országok elutasítják az EU menekültpolitikáját
Sajtótájékoztatóján Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, hogy köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját, ő azonban kijelentette, hogy "a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít".
Az Európai Bizottság a kohéziós politika korszerűsítését javasolja. Ugyan a források elosztásának elsődleges kritériuma továbbra is az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) maradna, új változókat is bevezetnének, hogy pontosabb képet lehessen kapni a valós helyzetről. Figyelembe vennék például a munkanélküliség, ezen belül is külön az ifjúsági munkanélküliség szintjét, továbbá kis mértékben a klímaváltozás hatásait, illetve a befogadott migránsok számát és integrációját.
A növekedés vagy a jövedelem terén lemaradásban lévő régiók a jövőben is jelentős uniós támogatásban részesülnek, de emellett beruházásokat valósítanának meg más térségekben is, mivel sok, gazdagabbnak számító régió küzd például az ipari átalakulással, a munkanélküliséggel és a globalizáció jelentette kihívásokkal.
A legnagyobb hangsúlyt az innovációra, a kis- és középvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra, az ipari modernizációra, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fogja helyezni a bizottság.
Egyszerűsítenék a hozzáférést a pénzeszközökhöz, továbbá növelnék a rugalmasságot, mivel – mint írták – a 2015-ös menekültválság és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák nyilvánvalóvá tették, hogy a kohéziós politikai szabályoknak lehetővé kell tenniük a gyorsabb reagálást az előre nem látható eseményekre.
A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
(MTI)
(az idegen szavakat jó lenne érthető magyar szavakkal helyettesíteni, nem szégyen az)
inkább az élősködő agysebészeket támogatják, hadd robbantgassanak kedvükre. mi meg csak bámuljuk a jólétüket...
Azt a robbantgatós "jólétet" én is szívesebben "csak bámulom" ;-) Az idő velünk van. Sajna nem itt fog annyit javulni a helyzet, hanem ott annyit romlani, hogy nemsokára mi fizetünk majd nekik kohéziós alapot, a háború okozta károk enyhítésére...
ez a mondatod meglepett, de másodszorra olvasva kőkemény igazság rejtőzik a sorok között...
...hát igen, baj lesz ebből...ha szerencsénk van, akkor Magyarország idővel a béke szigete lesz..