Szeptember 11-én délelőtt 19 gépeltérítő négy Kaliforniába tartó utasszállító gép felett vette át az irányítást. Három gép Los Angelesbe, egy pedig San Franciscóba tartott, de egyik sem érkezett meg a célállomásra.
Kép: YouTube
A Los Angelesbe tartó gépek a New York-i Világkereskedelmi Központba (World Trade Center, WTC), illetve az amerikai védelmi minisztérium székhelyébe, a Pentagonba repültek bele. A San Franciscó-i járat eltérítői viszont nem tudták végrehajtani küldetésüket, mert az utasok megpróbálták visszaszerezni az irányítást a gép felett, amely a küzdelem közben lezuhant.
Az elmúlt 20 évben jelentősen szigorították a biztonsági intézkedéseket a reptereken, és szakértők szerint hasonló terrortámadást ma már nem lehetne elkövetni. 2001-ben mindegyik gépeltérítő gond nélkül feljutott a fedélzetre, hiába jelzett többüknél is az amerikai járatokon működő antiterrorista rendszer (Computer-Assisted Passenger Prescreening System, CAPPS), amivel a gyanúsként számon tartott utasokat tudják kiszűrni. Ez akkor még csak azt eredményezte, hogy néhány terrorista csomagjait külön átvizsgálták, ami egyáltalán nem zavarta meg a tervüket.
Azzal kapcsolatban, hogy a felszállás után mi történt a gépeken, az évekig tartó vizsgálatok után is sok a bizonytalanság.
Nem lehet tudni például, hogyan juthattak be a gépeltérítők a pilótafülke kötelezően zárva tartott ajtaján. Az biztos, hogy úgy vették át az irányítást, hogy késekkel támadtak a pilótákra és az utaskísérőkre. Ezeket nem is kellett titokban felcsempészniük a gépre, mert akkor még nem volt tilos az utasoknak zsebkést és bicskát maguknál tartaniuk.
A járatok személyzetének tagjai és az utasok telefonon számoltak be arról, hogy támadók vannak a fedélzeten, és több gépről is azt jelentették, hogy bomba van a terroristáknál. Később nem találtak robbanóanyag-maradványokat a roncsok között, így ezzel valószínűleg csak fenyegetőztek a terroristák.
Az első vészhívást Betty Ong, az American Airlines 11-es járatának utaskísérője adta le a légitársaság foglalási osztályának. „A pilótafülke nem válaszol. Valakit megkéseltek a businessosztályon, és szerintem könnygázt is fújtak, nem tudunk lélegezni. Nem tudom, azt hiszem, eltérítettek minket.” Volt olyan járat, ahonnan az utasok jelentették először, hogy baj van. A déli WTC-toronyba belerepülő gépen utazó Peter Hanson az apjának számolt be arról, hogy mi zajlik a fedélzeten:
Ez egyre rosszabb lesz, apa. Egy stewardesst leszúrtak. ... A gép nagyon furcsa mozdulatokat tesz. Nem hiszem, hogy a pilóta vezeti.
A terrortámadások legemblematikusabb képei a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódó gépek lettek. A központ mindhárom épülete leomlott. Először a déli torony dőlt össze (WTC 2), nem sokkal 10 óra előtt, miután előtte majd egy órán át lángolt. Az északi torony (WTC 1) fél 11 körül omlott le, másfél órával a becsapódás után. Törmelékei a központ hetes épületében is tüzet okoztak, amely azután órákig lángolt, és délután az is romba dőlt.
Az eltérített négy gépen mindenki meghalt. A legtöbb áldozat New Yorkban volt, több mint 2600 ember halt meg a Világkereskedelmi Központban és a környékén, közülük legtöbben az északi toronyban. Itt a berepülő gép megrongálta mindegyik lépcsőt, így akik a becsapódás feletti szinteken voltak, csapdába kerültek a lángoló épületben. A felső szinteken ragadtak közül sokan füstmérgezésben haltak meg, mások kiugrottak vagy kiestek a toronyból, a többieket az összeomló épület temette maga alá.
Az északi torony katasztrófáját látva a déli toronyból többen elmenekültek, és itt a becsapódás pontja felett lévőknek is volt menekülési útvonaluk. Persze így is voltak, akik nem tudtak kijutni:
híressé vált az üzletasszony, Melissa Doi segélyhívása, aki több társával a 83. emeleten rekedt. A padlón vagyunk, és nem tudunk lélegezni, és nagyon, nagyon, nagyon meleg van. A nő később arra kérte a vészhívásra reagáló operátort, hogy hadd tartsa a telefont, mert haldoklik.
A déli toronyban összesen 630-an haltak meg, ami kevesebb mint a fele az északi torony halálos áldozatainak. A Pentagonban 125 ember halt meg, akik között 55 katona és 75 civil volt. Az áldozatok között volt 343 tűzoltó is, akik a mentésben vettek részt.
Manhattanben 2753 ember eltűnését jelentették a WTC elleni támadás után, és közülük mindenkit halottnak nyilvánítottak. Az áldozatok azonosítása azonban nagyon lassan haladt, még évekkel a támadások után is találtak az épületek környékén emberi maradványokat, és ezek egy részét máig sem sikerült azonosítani.
A terrortámadás után létrehoztak egy kétpárti bizottságot, amelynek a feladata az volt, hogy feltárják azokat a „tényeket és körülményeket, amelyek kapcsolatban vannak a szeptember 11-i terrortámadásokkal”. A bizottság a 2004-ben kiadott jelentésben úgy fogalmazott, hogy céljuk a lehető legteljesebb beszámolót adni a terrortámadásokat övező eseményekről, és levonni belőlük a tanulságokat.
Az úgynevezett 9/11-bizottság szerint a támadások mögött
„türelmes, képzett és halálos” ellenség áll, amely sok támogatót gyűjtött az arab és iszlám világban, és „határtalan” az ellenségessége Amerika és az országban vallott értékek iránt.
A jelentés az amerikai hatóságok felelősségére is kitér:
Megtudtuk, hogy azok az intézmények, amelyeknek a határainkat, a nemzetbiztonságot és a civil repülést kellene védeniük, nem értették meg ennek a fenyegetésnek a súlyosságát, és ezért a működésüket, terveiket és eszközeiket nem módosították úgy, hogy a támadást el tudják hárítani, vagy ki tudják védeni.”
Saját bevallása szerint a támadások értelmi szerzője a most Guantánamóban fogva tartott Kálid Sejk Mohamed volt, aki tervét 1996-ban adta elő Oszama bin Ladennek, az al-Kaida egyik alapítójának.
Bin Laden viszont csak később hirdetett háborút Amerika ellen. A kilencvenes évek végén bólintott rá Mohamed tervére, és lehetséges célpontokról is egyeztettek. A vizsgálatok szerint Bin Laden nemcsak pénzelte a terv végrehajtását, de a benne részt vevők kiválasztásában is szerepet játszott. Bin Laden és az al-Kaida székhelye akkoriban Afganisztánban volt, ott tervelték ki a támadásokat.
A merénylőket több országból toborozták, de 15-en közülük szaúdi állampolgárok voltak. A gépeltérítők vezetőjének tartott, egyiptomi származású Mohamed Atta viszont több társával Németországból érkezett, és Bin Laden azért választotta őket, mert jól beszéltek angolul, és volt tapasztalatuk arról is, hogy milyen az élet egy nyugati országban.
Az első merénylők 1999-ben és 2000-ben érkeztek Amerikába, ahol különböző pilótaképzésekben vettek részt (egyedül Atta tudott repülőt vezetni).
A későbbi vizsgálatokból kiderült, hogy a terroristák szervezkedése a különböző hírszerzési ügynökségek előtt sem volt teljesen rejtve. Elfogott telefonhívásokból, és gyanús utazásokból a CIA arra a következtetésre jutott, hogy valami nagy támadás van készülőben, de először azt gondolták, hogy Izraelben vagy Szaúd-Arábiában fog bekövetkezni.
Egy ügynök, Kenneth Williams azonban 2001 nyarán már arról tájékoztatta az FBI vezetését, hogy valószínűleg Bin Laden szervezésében készül merénylet Amerika ellen, amelynek repülőgépekhez lesz köze. Egy minnesotai pilótaiskola is tájékoztatta az FBI-t, hogy egy diákjuk gyanús kérdéseket tesz fel. Zacharias Moussaouit le is tartóztatták, mert nem voltak rendben a vízumai, és később kiderült, hogy ő is benne volt a támadások szervezésében.
A különböző gyanús jelek és sejtések ellenére a gépeltérítéseket szinte zavartalanul tudták keresztülvinni a terroristák. Ezt később a különböző hírszerző ügynökségek és nyomozó hatóságok túlságosan elszeparált működésével magyarázták. A szervezetek között nem áramlott megfelelően a terroristagyanús személyekkel és az esetleges támadásokkal kapcsolatos információ, ezeket mulasztásból vagy éppen a saját érdekeikre tekintettel nem osztották meg más ügynökségekkel.
Az afganisztáni háború végül az egyik leghosszabb lett az USA történetében.
Az iraki háborúnak ugyan már 2011-ben vége szakadt, de a harcok okozta káosz egy, részben az al-Kaida nyomdokain haladó új terrorszervezet, az Iszlám Állam térnyerését és a kalifátus kikiáltását hozta magával.
Az Iszlám Állam szíriai térnyerésével pedig az USA újból egy hosszúra nyúló háborúban találta magát, amelynek hatásai – ahogy az új generációs terroristák által jelentett fenyegetés is – globálisak.
Címlapkép: YouTube
...mongyuk ez hazugság...