Zelenszkij: legkésőbb a tél beállta előtt véget kell vetni az orosz-ukrán háborúnak

Az ukrán elnök a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport bajoroszági tanácskozásán szólalt fel videókapcsolaton keresztül diplomáciai források szerint. Zelenszkij légvédelmi rendszereket kért, valamint még súlyosabb szankciókat Oroszország ellen.

Legkésőbb télig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján diplomáciai források szerint.

Fotó: Illusztráció/Youtube/Ofisz Prezidenta Ukraini/videórészlet

A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) kedddig tartó találkozó második napjának megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök kifejtette, hogy a tél beálltával a front is "befagyna", vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni.

Mindent meg kell tenni, hogy a még a tél előtt befejeződjenek a harcok – húzta alá Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint.

Az ukrán elnök mindenekelőtt légvédelmi rendszerek szállítására kérte a csúcstalálkozó résztvevőit, rámutatva, hogy Oroszország egyre inkább rakétákkal és repülőgépekkel támad országára. Arról is szólt, hogy a Heteknek tovább kell szigorítaniuk az Oroszország elleni gazdasági szankcióikat – írta a Süddeutsche Zeitung a hírportálján.

Az AFP francia hírügynökség ugyancsak diplomáciai forrásokra támaszkodó jelentése szerint az ukrán elnök kijelentette, hogy egyelőre nem hajlandó a konfliktus tárgyaláson alapuló, diplomáciai rendezésére. Mint mondta, nem jött el a tárgyalás ideje.

Az AFP szerint Volodomir Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy ragaszkodik ahhoz a Hetek körében vitatott – a többi között Olaf Scholz német kancellár által is fenntartásokkal fogadott – amerikai kezdeményezéshez, hogy Moszkva kőolajexportból származó bevételének korlátozása érdekében a Nyugat jelöljön ki egy árat, amely felett már nem hajlandó kőolajat vásárolni Oroszországtól.

Az elképzelés bírálói szerint ilyen "vásárlói kartell" csakis akkor működhet, ha nem csak maroknyi ország, hanem a nemzetközi közösség igen jelentős része részt vesz benne.

A soros elnök Németország – a tanácskozás házigazdája – mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint nemzetek feletti intézményként az Európai Uniót összefogó G7 csoport a Volodomir Zelenszkijjel folytatott megbeszélés után külön közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy folytatják Ukrajna pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai támogatását, méghozzá "amíg csak szükséges", vagyis korlátlan ideig.

Mint írták, a Hetek elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelmét, és amellett is, hogy az ország önállóan dönthessen a jövőjéről.

Azt is hangsúlyozták, hogy egyedül az ukrán államháztartás stabilizálására és az alapvető állami szolgáltatások fenntartására az idén már 29,5 milliárd dollár támogatást biztosítottak, illetve ajánlottak fel. Folytatják és összehangolják a védelmi, katonai támogatást is, fegyverek és egyéb felszerelések szállítása mellett képzési, logisztikai és hírszerzési segítséggel is közreműködnek Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztésében.

A G7 csoport informális egyeztető fórum, 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.