Három hét alatt elérték, amiért sztrájkba léptek.
Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény elleni tüntetésen a Kossuth téren, a Parlament előtt 2023. június 16-án. MTI/Máthé Zoltán
Amikor először szó volt a sztrájkról, sokan azt mondták, hogy egy-két napig tart majd az egész, aztán elcsitul. Pont az ellenkezője történt
– mesélte a hvg.hu-nak egy romániai magyar tanár, Lukács János arról a három hetes pedagógus sztrájkról, amivel meghátrálásra bírták a román kormányt. Mint Lukács elmondta a lapnak, elsősorban a béremelés volt a tét: korábban elhangzott az az ígéret a kormány részéről, hogy a kezdő tanárok fizetését az országos átlagbérhez igazítják. Később a törvényjavaslatból törölték ezt a passzust.
Ahol tanítok, fel sem merült, hogy ne csatlakozna szinte mindenki a sztrájkhoz
– nyilatkozta Lukács. Szerinte Romániában nem volt olyan politikai megosztottság, mint Magyarországon, nem csak a diákok és a legtöbb szülő, de még az oktatási tárca is egyetértett abban, hogy a béremelésre szükség van. Inkább abból volt vita, hogy a béremelés mikor következzék be. De a sikerhez az összefogáson túl kellett a jó időzítés is, hiszen a tanárok munkabeszüntetésének a tanév végén van igazi tétje, amikor érettségiztetni kell.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit gondol a magyarországi helyzetről, Lukács úgy fogalmazott:
Nem tudok mást mondani, a teljes tanártársadalomnak kellene összefognia, akkor lehetne esély arra, hogy célt érjenek. Fontos lenne, ha a kormány szem előtt tartaná azt, hogy a tanárok pótolhatatlanok. Ha jelentősebb lesz a tanárhiány, akkor ki fog tanítani, a rendőr? Romániában a társadalom komolyan aggódott amiatt, hogy mi lesz a gyerekek jövőjével, ha nem sikerül megegyezni. Fontos lenne, ha ennek tudatában lennének a tanárok is.
3 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás