A brit kormánynak hetekkel korábban kellett volna elrendelnie a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó, 2020. március 23-án érvénybe léptetett első országos zárlatot.
Fotó: 123rf.com
Ezzel számos haláleset megelőzhető lett volna
– mondta a járvány előzményeinek, következményeinek és kormányzati kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat csütörtöki munkanapján Matt Hancock volt egészségügyi miniszter.
A nyáron kezdődött vizsgálat, amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet, várhatóan 2026-ig tart, és több különálló részből – hivatalos elnevezéssel modulból – áll.
A második vizsgálati modul estébe nyúló csütörtöki munkanapja Hancock meghallgatásával telt.
A volt miniszter, aki a brit koronavírus-járvány elhatalmasodásának idején állt a londoni egészségügyi tárca élén, kijelentette:
a zárlatot a március 23-i időpontnál három héttel korábban kellett volna elrendelni, mivel ezzel "sok-sok emberéletet lehetett volna megmenteni".
Hozzátette: ő és minisztériuma már 2020 januárjának közepétől megpróbálta ráébreszteni a kormányt a vírus terjedése okozta probléma súlyosságára, de a tárcának folyamatosan "mérgező légkörben" kellett dolgoznia, és más minisztériumok munkáját is el kellett végeznie, például az iskolák bezárása ügyében.
Matt Hancock ugyanakkor maga is súlyos bírálatok kereszttüzébe került a meghallgatáson. A vizsgálóbizottság csütörtökön ugyanis újabb részleteket hozott nyilvánosságra azokból a jegyzetekből, amelyeket Sir Patrick Vallance, a brit kormány akkori tudományos főtanácsadója készített a kormányzati intézkedésekről a járvány első, heveny időszakaiban.
E feljegyzések egyikében Sir Patrick alig burkoltan hazugságokkal vádolta meg a volt egészségügyi minisztert, úgy fogalmazva: Hancocknak "szokása volt olyan kijelentéseket tenni, amelyeknek semmiféle megalapozottságuk nem volt".
Vallance naplója szerint Hancock vezetése idején az egészségügyi tárca munkáját "hatalmas belső zűrzavar" jellemezte.
A volt kormányzati főtanácsos feljegyzéseinek korábban nyilvánosságra hozott fejezetei Boris Johnson akkor miniszterelnök tevékenységét is súlyosan kritizálják.
Az egyik fejezetben Vallance "következetlennek" minősíti Johnsont, és megállapítja, hogy "gyenge, döntésképtelen miniszterelnökünk van".
Boris Johnson tavaly júliusban lemondott a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
Hancock már egy évvel korábban távozott az egészségügyi tárca éléről, miután a brit sajtóban megjelent korabeli fotók tanúsága szerint bensőséges kapcsolatba került egyik hivatali kolléganőjével. A volt miniszter lemondásához nem elsősorban a viszony vezetett, hanem az, hogy Hancock megsértette saját tárcájának akkori előírását, amely szerint a nem otthonról dolgozóknak munkahelyükön lehetőleg két méter távolságot kellett tartaniuk egymástól.
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Én viselem a szájmaszkot!!
De nem azért mert hiszek benne!!
Akkor miért!!??
Elárulom
Így takarom L,hogy nem borotválkoztam!!??
csak ennyi
barátilag
J.L.
ügyes álca,nem!!??
Kedves László! A maszk viselése nem hitbéli kérdés, csupasz tudomány. A fertőzés továbbadását gátolja. Aki vírushordozó, vidáman ficánkolhat, amennyiben nincsenek markáns tünetei, viszont fertőzőképes. A maszk megvéd a cseppfertőzés útján terjedő betegségek megosztásától.
Ergo nem hinni kell benne, hanem viselni. Aki nem bírja elviselni, merthogy nem kap levegőt, az ne tekerje a sálat sem az arcára, ne dugja az orrát a prémgallérba a hideg elől.
Új hozzászólás