Rettegnek a konzervatívok, a Magyarország ellen is bevetett eljárást akarják Brüsszeltől

Rettegnek a spanyol cégvezetők, hogy az ország gazdaságán csapódhathatnak le az amnesztiatörvény hatásai.

Fotó: Pixabay

A kormány a katalán függetlenségi törekvések miatt elítéltek felmentésén dolgozik, az üzleti szektor szerint azonban ezzel külföldi bizalmat és befektetéseket bukhat el az ország. A konzervatív párt pedig szorgalmazza, hogy Brüsszel Spanyolországgal szemben is fontolja meg az amnesztiatörvény miatt a jogállamisági eljárás indítását – írja az economx.hu. 

A Spanyol Szocialista Munkáspárt novemberi kormányalakításakor is világos volt, hogy a frissen megalakult kabinet megpróbál majd amnesztiát kiharcolni a 2017-es egyoldalú katalán függetlenségi népszavazás kapcsán, valamint a 2012-2023 között hasonló ügyekben elítélt aktivisták és pártvezetők, beleértve a Brüsszelben, önkéntes száműzetésben élő Carles Puigdemont elnök számára.

Miután a kormány igyekszik a gyakorlatba is átültetni az amnesztiatörvényt, sok cégvezető a tiltakozását fejezte ki.

Egyáltalán nem értek egyet az amnesztiával. És már most megmondom, hogy a spanyol üzletemberek 99,9 százaléka ugyanígy van ezzel

– idézi a Financial Times Antonio Garamendit, legnagyobb spanyol üzleti szövetség, a Confederación Española de Organizaciones (CEOE) vezetőjét.

A CEOE már korábban is vészjelzést adott le az amnesztiaalkuval kapcsolatban. Jelezték, hogy meglátásuk szerint ez „egyre bonyolultabb üzleti légkört teremt”, és azzal a kockázattal jár, hogy az ország megítélése a külföldi befektetők szemében.

Nem kizárólag a spanyol üzleti szövetség fejezte ki ellenérzését a kormány amnesztiatörvényével kapcsolatban.

A Mercadona, Spanyolország legnagyobb szupermarketláncának elnöke, valamint

a Bankinter hitelező és

a Mapfre biztosító vezérigazgatója is támadta a terveket.

A konzervatív Spanyol Néppárt (PP) uniós fellépést szeretne kicsikarni az amnesztiatörvény ügyében, a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben is elindított jogállamisági eljárást szorgalmazzák Spanyolország esetében is. Félix Bolaños spanyol igazságügy-miniszter azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a törvényjavaslat minden szempontból megfelel az uniós értékeknek.

A Spanyolország-szakértő szerint mindenesetre az amnesztia jellemzően politikai kérdés, így közvetlen gazdasági hatásai várhatóan nem lesznek.

Főleg az olyan kezdeményezések okozhatnak inkább gondot a nemzetközi és spanyol üzleti körökben, hogy a katalán szeparatisták az országos költségvetés keretében „büntetni” akarták az adózási szabályokon keresztül azokat a cégeket, amelyek más spanyol régiókba tették át a székhelyüket a függetlenségi népszavazást követően

– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Ezt az ötletet a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért, Junst) párt vetette fel, ám ezt már a kormánykoalíciót vezető szocialistáknak is sok volt, nem álltak be mögé. Nevetségesnek titulálta már a felvetést is Carlos Artal, a párizsi székhelyű Ayming üzleti tanácsadó cég spanyolországi kirendeltségének vezérigazgatója. Hozzátette, „az európai jog lehetővé teszi az emberek, a vállalatok és az áruk szabad mozgását”. Emiatt vélekedik úgy a lapunknak nyilatkozó szakértő is, hogy

nagy valószínűséggel az Európai Unió versenyszabályozásába is ütközött volna egy ilyen törvény vagy kormányrendelet.

Ha gazdasági problémákat nem is feltétlen generálnak a kormány amnesztiatervei, politikai szempontból sok fejtörést okozhat még nekik a katalánokkal kötött paktum.

A legnagyobb kihívás valószínűleg az amnesztia alkotmányos kereteken belül tartása lesz. A politikai akarat megvan, tekintve hogy a kormányalakítás támogatásának alapfeltétele volt ez. Most már a jogászokon múlik, hogy milyen szöveget tudnak megfogalmazni úgy, hogy azt az alkotmánybíróság ne nyilvánítsa semmissé

– mondta Nagy Sándor Gyula.

További részletek itt olvashatóak.