Beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged nagy riválisának

Újabb szankciókkal próbálja megtörni Washington az ukrajnai invázió lezárása érdekében Oroszországot, mivel az eddigi intézkedések csak korlátozott sikereket hoztak. Az Egyesült Államok ezért egyre inkább a büntetőlépések kijátszásában segédkező kínai és egyéb országokhoz tartozó cégeket vette célba. Szakértők szerint Peking bármikor kész kihátrálni Oroszország mögül, ha a Nyugat kész kereskedelmi, gazdasági engedményeket tenni cserébe. Kína támogatása nélkül Vlagyimir Putyin orosz elnök hamar kilátástalan helyzetbe kerülhetne a háborúban.

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vetett ki Oroszországra az ukrajnai invázió miatt a múlt héten: közel 200 céget és magánszemélyt vettek célba. Csakhogy egyre nagyobb a vita arról, hogy mi értelme a nyugati korlátozó intézkedéseknek, ha a háború folytatódik, melyben már több tízezer ember halt meg, városok pusztultak el teljesen. Az Egyesült Államok és szövetségesei a konfliktus kezdete óta több ezer célpont ellen vetettek ki szankciókat, korlátozott eredményekkel. Ezért a legújabb amerikai intézkedések nagy részének célja nem újabb üzletágak büntetése, hanem a már meglévő szankciók kijátszásának megakadályozása.

Kreml, Moszkva. Fotó: Wikipedia

A lépések legújabb köre azerbajdzsáni, belga, kínai, orosz, török, egyesült arab emírségekbeli és szlovákiai vállalatok elleni intézkedéseket is tartalmaz. Az érintett entitásokat az USA azzal vádolja, hogy lehetővé teszik Oroszország számára, hogy olyan kettős felhasználású, vagyis hadi célokra használható technológiákat és felszereléseket szerezzen be külföldről, amelyeket maga vagy képtelen lenne legyártani, vagy nem tudna belőlük elég nagy mennyiséget előállítani – írja a a portfolio.hu

A célpontok között van egy olyan kínai székhelyű vállalat, amely drónok gyártásához szükséges termékeket exportált Oroszországba, valamint más az ázsiai országban és Hongkongban működő technológiai beszállítók is tiltólistára kerültek.

A lépés része az Egyesült Államok szélesebb körű erőfeszítéseinek, amelyek célja, hogy ellensúlyozza azt, amit Kína Oroszország háborús erőfeszítéseihez nyújtott támogatásának tekint. Az ország az orosz védelmi ipari bázis vezető beszállítója lett a háború kezdete óta, főként a kritikus fontosságú alkatrészeknél. Az USA úgy véli, hogy ha Kína beszüntetné támogatását, Moszkva nehezen tudná fenntartani háborús erőfeszítéseit. Peking azonban visszautasította Washington vádjait, mondván, hogy a kettős felhasználású termékek exportját a törvényeknek és rendeleteknek megfelelően, a szankciók megsértése nélkül folytatja, összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival.

Az Egyesült Államok szerint – melyet több vizsgálat eredménye is alátámaszt – a kínai cégek közvetítőkön keresztül szándékosan kijátsszák a szabályozásokat és a szankciókat.

Amiatt is aggódhatnak a Fehér Házban, hogy a szankciók legújabb körének bevezetésére akkor kerül sor, amikor Oroszország Kínával folytatott kereskedelme 2023-ban történelmi csúcsra, 240 milliárd dollárra emelkedett, ami 26,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Oroszország és Kína szinte teljesen felhagyott az amerikai dollár használatával a az elszámolásoknál, azok több mint 90 százalékát a két ország saját valutájában bonyolítják le. Ez a korlátozásokat nem sértő kereskedelem is bőven segített Oroszországnak újjáépíteni a hadseregét, amelyet súlyosan meggyengítettek a több mint két éve tartó ukrajnai harcok.

Kell-e egy kínai-amerikai konfliktus Ukrajna mellé?

Mindez pedig azzal fenyeget, hogy a Washington és Peking közötti feszültségek egyre csak fokozódnak. Az USA és Kína között számos kérdésben, többek között a világkereskedelem, a dömpingáruk, az emberi jogok és Tajvan kapcsán alakult ki ellentét. A Peking Oroszországnak nyújtott támogatásával kapcsolatos legújabb vita azzal fenyeget, hogy tovább feszíti a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatokat – írja elemzésében a Think China kutatóközpont.

A háború elhúzódásával az USA-ra és szövetségeseire egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy tegyenek többet Oroszország agressziójának megállítása érdekében. A szankciók legutóbbi köre része az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására irányuló szélesebb körű erőfeszítésnek, de még nem tudni, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy megváltoztassa Moszkva viselkedését. Egyes elemzők keményebb intézkedéseket sürgetnek, beleértve egy repüléstilalmi zóna bevezetését Ukrajna felett, mások azonban arra figyelmeztetnek, egy ilyen lépés azzal a kockázattal járna, hogy a konfliktus Oroszország és a Nyugat közötti szélesebb körű háborúvá eszkalálódna.

Az ukrajnai helyzet is rávilágít arra, hogy nagyobb befektetésre van szükség a diplomáciába és a konfliktusmegelőzésbe – vélik a Think China elemzői, akik szerint nem az erős kínai–orosz, hanem a gyenge amerikai-kínai kapcsolatok miatt segít Peking a szankciók kijátszásában. Ha a két fél a viszonyrendezésére koncentrálna, Kína nem lenne érdekelt Vlagyimir Putyin és rezsimje támogatásában.

Főként azért is kellene a Nyugatnak – így az Egyesült Államoknak – intenzívebb párbeszédet folytatnia Kínával, mert jól látszik, hogy Peking egyébként egyáltalán nem foglalkozik az orosz érdekekkel: ahol tudja, az oroszokat kiszorítja a hagyományos piacaikról.

Emiatt elképzelhető, ha Kína érdekeit figyelembe véve a Nyugat ajánlatot tenne Pekingnek, akkor Hszi Csin-ping elnök hamar elfordulhatna Putyintól. Viszont kérdés, hogy mennyire békülhet ki Washington vagy az Európai Unió a kínaiakkal, amikor mindkét gazdasági hatalom egyre jobban érzi az ázsiai ország felől érkező fenyegetést.