Már javában tartott az értekezlet, amikor Fiktív bekullogott a szerkesztőségbe. Halkan köszönt, táskáját a földre dobta, és leült asztalához. A főszerkesztő már nyitotta a száját - szigorú ember hírében állt, aki megköveteli a pontosságot -, de mintha megsajnálta volna: tovább hallgatta a tollforgatók beszámolóit. Meglepő, de akkor sem szólt, amikor Fiktív az asztalra tette lábát, és beletemetkezett az aznapi újságba. Csak miután a főszerkesztő kivonult, vettem észre, hogy hatalmas, kék karikák rajzolódtak ki szemei alatt. Velem szemben ült, így csak áthajoltam az asztalon, hogy megkérdezzem: igaz-e.
Forrás:
konyv.nolblog.hu
Feltöltő: bialko
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás