Mizu műelemzés

Én röhögtem! via   A költő nem sokat teketóriázik, azonnal szituációba helyezi az olvasót az első két sorral. "Zúzunk az éjszakában én meg pár haver” A zúzás tevékenység tulajdonképpen nem jelent semmit. Talán a „létezünk az éjszakában” lenne a közérthetőbb formája. A költő szóhasználatát némi művészi túlzás jellemzi, mintha az éjszakában való létezést valamilyen erős hang, vagy fényhatás kísérné. A második sorból az is kiderül, hogy a költő nem egyedül csinálja a zúzást. A következő két sorban némi képzavar érezhető. A dolgok állásáról érdeklődik a hallgatótól, de a választ meg sem várva egy örök érvényű igazságot sző mondanivalójába, mely szerint ha menni kell, hát menni kell.   „na mondd csak, mi a pálya ha hívnak, menni kell” Miután meggyőződhettünk a költő bölcsességéről, egy újabb képzavarral találjuk szembe magunkat:   „régóta nincs kiút csak lányok és fiúk”   A költő míves soraiban tudatja abbéli elégedetlenségét, hogy csak két neme létezik az emberi fajnak. Csak lányok, és fiúk, és ebből hiába is keresnénk kiutat. Aztán mégiscsak elégedett ezzel az állapottal:   „nekem bejön ez a szitu”     Ezek után tanúbizonyságot tesz – zsenge kora ellenére – hiperrealista látásmódjáról:   [...] Bővebben!