Pszichológus: Úgy érzem mindig kell, hogy valakitől függjek, valakihez tartozzak

30 éves nő vagyok egyedül nevelem majdnem 4 éves kislányomat ( édesapja elhunyt balesetben ). Szüleimmel élek jelenleg, munkát keresek. Nem érzem magam erős, önálló, talpraesett nőnek magam. Úgy érzem mindig kell, hogy valakihez függjek, tartozzak. Nem rég véget ért egy kapcsolatom, együtt is éltünk, de sokat hazudott nekem, amik utólag kiderültek. Nem egy harmadik személy miatt, hanem anyagi téren. Nem bírtam már bízni benne és újra haza költöztem a szüleimhez, nincs saját lakásom, sajnos, megint a szüleimre vagyok szorulva. A volt párommal tartjuk a kapcsolatot, és borzalmasan hiányzik a régi életem és valahol ő is. A lányomhoz mindig kedves volt, csak ne lettek volna ezek a hazugságok... Szívem szerint újra visszamennék, de nem tudom hogy újra nem-e hazudna nekem. A lányom most itt kezdte el az óvodát, jól érzi magát, de neki is hiányzik a volt párom. A szüleimnek nem mertem elmondani, hogy mit is érzek most. Tudom, hogy ki"buknának". Haragudnak ők is a volt páromra, hogy sokat hazudott. Ő azt mondta soha többé nem fog semmit elhazudni, de erre mi a biztosíték? Tanácstalan vagyok és itt ez a helyzet, hogy hiába kérek Öntől segítséget, ezt nekem kell eldönteni.. Furcsán hangzik, de Ön mit tenne? Köszönöm előre is a válaszát!