Elhunyt édesanyjával beszélget Csonka Pici

Sajnos tapasztalatból tudom, milyen érzés, és mekkora bánat, és fájdalom egy édesanya
elvesztése. Semmi bajom Picivel, de, úgy gondolom ennyi év eltelte után már kéne tudni tudomásul venni a véglegest, és elengedni az anyukáját. A holtak a holtakhoz, az élők pedig az élőkhöz tartoznak.

@Dulcinea: Én január 30.-án vesztettem el anyut. Még most se tudom elhinni és tudomásul venni, hogy nincs.

@eric cartmen: Őszinte részvétem! A gyász nem idő, hanem személyfüggő, van aki 6 hétig, van aki sokkal több ideig gyászol. A te fájdalmad még friss, de szépen lassan tudatosítsd magadban, hogy ő a mennyországban él. Tudatosítsd, hogy ő már nem képezheti tovább az életed részét, de nélküle is ép testben ép lélek maradtál. Képes vagy az élet folytatására, és sikereket elérni, tehát értékes ember vagy. Tudom könnyű ezt leírni, de hidd el mire ezzel megleszel elég idő elfog telni, és azt fogod tapasztalni, hogy felülemelkedtél a fájdalmon, és bánaton! Sosem fogod elfelejteni az anyukád és nem is szabad, de, tudd hogy míg emlékezel ő örök életű és a szívedben is ott van, ott él ha ezeket tudatosítod magadban képes leszel elengedni őt! És könnyebbé válik az életed.

Vallás a nép ópiuma...