29 éves vagyok, 7 éve élek házasságban a férjemmel, kívülről álompárnak tűnünk, van 2 kislányunk (5 és 2 évesek). Az első terhességem 6 éve korai vetéléssel fejeződött be épp Karácsonykor. Azóta nekem minden ádvent egy mélyrepülés lelkileg. Most különösen, mivel megint gyermeket várok, és úgy félek, hogy a vetélés megismétlődhet. Ez persze nem katasztrófahelyzet, de mégis nagy fájdalom és gyász. Ez az energiám nagy részét elveszi, és türelmetlen vagyok a gyerekekkel, kiabálok velük, már pofon is csattant, ettől meg olyan lelkiismeret furdalásom van, hogy elbizonytalanodok az anyaságomban. A férjemre is kivetítem időnként a problémámat, amikor nincs kedve meghallgatni, teljesen elkeseredek, kilátástalannak érzem a helyzetemet, és eszköztelennek érzem magam abban, hogy megértse, hogy nekem valóságos problémám van, és nem hisztizek. A férjem és köztem a feszültség abból adódóan is hirtelen megnőtt, hogy a terhességem kapcsán a szexuális vágyam minimálisra csökkent, ő meg ezt...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.