Több, mint tíz éve döntöttem úgy, hogy külföldön próbálok szerencsét. Az elsődleges célom a nyelvtanulás volt, ezért egy családhoz mentem dolgozni, mint babysitter – meséli Jutka (39), aki Németországban próbált szerencsét. - Szuper volt a kapcsolatom a gyerekekkel, még egy icipici bébit is rám bíztak, ami kihívás és örömforrás is volt egyben, de egy év elteltével mégis úgy éreztem, hogy be vagyok zárva, nem kapok levegőt, ezért elbúcsúztam tőlük, és megpróbáltam a saját lábamra állni.

Forrás: nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

7 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
horganyember
@Zsoel: Itt is. Egy kezemen meg tudom számolni a barátaimat.
horganyember
Hiányzott a magyar mentalitás? Mazochista.
ila51
Miért , itthon talán szeretik a románokat , kínaiakat , sorolhatnám még ?...
nehogymá
sok ismerösöm van 30 fölött akinek a munkán kivúl nincs élete kinn.jön az alkohol a fü.probál itthon maradni de az elsö fizetésnél rongyol vissza.sajnos elkell dönteni itt vagy ott.nem mindenki diplomával megy ki.az még nem is lenne baj.de ahhoz hogy komolyan vegyék jo néhány évet kinn kell lenni mert nem szivesen alkalmaznak olyat aki félév mulva haza jön.addig marad a vendégláto meg egyéb szombat vasárnapos éjszakázos melok.
Pilóta
"egy családhoz mentem dolgozni, mint babysitter – meséli Jutka (39), aki Németországban próbált szerencsét. - Szuper volt a kapcsolatom a gyerekekkel, még egy icipici bébit is rám bíztak"
--- "be vagyok zárva, nem kapok levegőt"
--- Jahh, hát biz' a babysitter nem idegenvezetői státus:-)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.