Rendetlenségben élni

Az én fiam szobájában akkora kupleráj van mindig, de érdekes módon ez nem az ő életvitelére hat ki, hanem az enyémre:-) Nagyon nyugis, jól érzi magát akkor is, ha 3 pólón ücsörög és az íróasztalán kirakodó vásárba illő portékák hevernek. Használt papírzsepi, mosatlan pohár, félig elrágott csoki, mogyi kiszórva stb. Egyébként nagy humorú, okos, értelmes fiú, igényes a külsejére, normálisan tisztálkodik. Lehetséges, hogy az én kudarcom, de nem tudtam rászoktatni az általam megszokott rendre.

Évikati: a kerttervező fiú? :)

Nem hiszem, hogy a te kudarcod, van, aki így érzi jól magát. Ez inkább temperamentum, mint nevelés kérdése. Én is otthonosabban érzem magam, ha nincs minden az élére állítva

kiwi: Nem, a kertész fiam már házas, külön élnek és ő is elég rendetlen. Ez legyen a menyem gondja:-D. Ott van a két unokám, ahol a kis kamasz (14) szintén rendetlen. Akiről írtam most, ő még kb fél évig velünk él, 25 éves és tavasszal diplomázik. Utána kezdi az önálló életét. Azt gondolom, ha ilyen marad ritkán megyek hozzá vendégségbe:-)) Remélem előbb-utóbb találkozik majd egy rendszerető lánykával, aki majd néha helyreteszi:-)

einstein körül volt mindig oltári kupi ... mégis mindig tudta, hogy mi hol van ... alányúlt az óriási (méteres) kupacnak ... és egy mozdulattal előhúzta mindig, amit éppen keresett:-))

Zwei: Hát ez nálunk is így van! Ha néha rendet teszek a fiamnál morog, mert nem talál semmit. A kupiban mindig minden ott van kéznél:-)