Boldog házasságban éltem, pont addig, amíg meg nem született a kisfiam. Addig minden rendben volt, szex is, aztán megszületett Ákos, és a férjem elfordult tőlem. Nem tudom, hogy megcsal-e vagy csak undorodik tőlem... Szülés előtt ötven kiló voltam, jól néztem ki. Aztán a terhesség alatt felszedtem húsz kilót, de még nem is éreztem vészesnek, mert úgy gondoltam, hogy hamar leadom. Miután megszületett a fiam, nem nagyon foglalkoztam a súlyommal, szoptattam, szoptattam, aludtam, szoptattam, összefolytak a napok, és úgy éreztem helyesnek, hogy nem foglalkozom magammal, csak a gyerekkel, akinek nem egy koplaló, fitt, hanem egy nyugodt, kiegyensúlyozott anyára van szüksége.
Forrás:
nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
13 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ja és mindig magamnál hordom az önkritikámat is.
Én felkészítettem a fiam arra, hogy ha lesz aprótalpú akkor nem ő lesz az első a családban!
Ezt elfelejtik a szülők csimotáikkal közölni.
Amellett egy nő otthon ne úgy nézzen ki mint egy tehén hanem mint egy anyuka!
Nekem egyszerűen az "jött le" az írásból, hogy nem tetszik neki már ANNYIRA a feleség, mint régen, de ezt meg meg lehet érteni. Elhiszem, hogy a fiatal anyukának most a gyerek az első, de azt is meg lehet érteni, hogy a férj is kénytelen alkalmazkodni az új helyzethez, ami nem biztos, hogy olyan simán megy. Én mindenesetre nem vetek rá követ érte.
Volt, szerettem és amikor menni akart elengedtem, mert szeretem!
Nem azt várom el mostani páromtól, hogy nagyestélyiben várjon, de azt igen, hogy naponta mosakodjon, tiszta legyen a ruhája, a körme és pár apróság. Például a fésű rendeltetésszerű használata.
Tehát annyit várok el tőke amennyit én is megadok neki azzal, hogy érte és miatta én este borotválkozom!
Új hozzászólás