Márai-regény Amerikában

@narziss: Köszönöm a tippet, a kutyatörténetet nem olvastam:-)

@Evikati: Nagyon helyes történet. Ha jól emlékszem, éppen karácsony tájékán az író (Márai-alteregó) és felesége befogad otthonába egy kis korcs pulit. Hogy menhelyről hozzák-e el, vagy az utcán szedik fel a blökit, arról fogalmam sincs, de a Csutora névre keresztelt kutyus teljesen felforgatja az életüket. Látszólag békés, rendezett mindennapjaikba betör a "lázadás" szelleme, mert Csutora nem éppen az az idomítható fajta... Öntörvényű, rakoncátlan, megfékezhetetlen.
A felszínen könnyed történet, de igazából inkább rólunk, emberekről szól. A nagy kérdés: vajon ki szelídít meg kit: Csutorát újdonsült gazdái, vagy az eb a "civilizált" kétlábúakat?
A vége szomorkás, közel sem happy end, de tanulságos.

@narziss: Nagyon kedves vagy, most már biztos, hogy elolvasom rövidesen! Köszönöm:-)
Márait elég későn kezdtem olvasni, bár nem csak az én hibámból adódóan. Volt és van mit bepótolnom.

@Evikati: Szívesen. :) Jobbára csak a rendszerváltás után lett itthon ismert név, a műveivel is akkortájt kezdtek el alaposabban foglalkozni. Hagyatéka egy része még ma is feltáratlan, szóval lehetnek még meglepetések vele kapcsolatban.

Nekem az egyik tanárom Szenczi Molnár életét kutatta, és egy kódexet olvasgatva ő találta meg a művész utolsó 5 évét.
Szeretem, ha értékek kerülnek elő!

@narziss: 40 évvel ezelőtt Szolzsenyicint is titokban olvastuk. Márairól akkor még nem is hallottam:-(